Szilvás-kői Geológiai Tanösvény

A Medves fennsíkjától közvetlenül délre mintegy 1,3 km hosszú gerincként terül el a Szilvás-kő bazalttömege. A hegyen a bazaltos kőzetekre jellemző felszínformák széles tárháza tanulmányozható. Sajátos formakincsét az alábányászottság hatására keletkezett mély hasadékok jelentik. A természetismereti tanösvény kiegészül az Ipoly Erdő Zrt. által készített erdészeti bemutatótáblákkal is. A Rónabányáról könnyen megközelíthető Szilvás-kői tanösvény a sárga jelzésű turistautakkal azonos nyomvonalon halad.

Indítótábla
A Karancs–Medves vidék egyik különálló egysége, a közel É–D -i irányban megnyúlt szilvás-kői vonulat Rónabányától DK-re fekszik. Három bazaltkúp alkotja. A legdélebbi a Kis-Szilváskő (615 m), meredek sziklaorommal. A Nagy-Szilváskő (626 m) hasadékairól és impozáns függőleges bazaltoszlopairól nevezetes. A csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a lágyan hullámzó hevesi dombvidékre, a Bükk fehéren csillogó mészkő csipkéire és a Gömör–Szepesi érchegységre. ÉK felé harmadik bazaltkúp a Bagó-kő (575 m).

A szilvás-kői bazaltok alatti szénrétegeket csaknem mindenütt kibányászták, így a felszín megsüllyedt. Az egykori tárnák beszakadtak, a felszín megroggyant, a fák megdőltek, a sziklák megrepedtek.
Legyünk óvatosak, a turistaösvényről ne térjünk le!

1. Riolittufára települő széntelep
Ezt a széntelepet bányászták a Szilvás-kő vonulata alatt, ami itt közvetlen a vulkáni keletkezésű ún. “alsó-riolittufára” települt. A felszínre került szén “bagóssá” vált, vagyis nagyon leromlott a külső tényezők (oxigén, víz stb.) hatására.

2. Gusztáv-táró bejárat
A szilváskői vonulat alatt húzódó 4-4,4 m vastag széntelepet két padban fejtették le, két különböző időpontban – a jobb minőségű, 2,1-2,2 m vastag, 3000-4000 kcal/kg, ill. 12560-17950 kJ/kg fűtőértékű felső padot 1912-1919 között, a visszamaradt 1,8-2,0 m vastag, 2100-2300 kcal/kg, ill. 8790-9630 kJ/kg fűtőértékű alsó padot pedig 1957-1968 között – , de ugyanezen a tárón keresztül. A szenet kötélpályán szállították le Vízválasztóra.

3. Felszakadt bányavágatok
A környéken található lövészárokszerű bemélyedések és hepehupák nem háborús emlékek maradványai, hanem a terület alatt folyó szénbányászat nyomai. Itt a szénben haladó vágatok 20-25 m mélységben haladtak, de minőségi okok miatt ezen a részen a szenet nem termelték ki, így csak a vágatok nyomai jelentek meg a felszínen beszakadások, süllyedések formájában.

4. Kőbányászati meddőhányó
A századforduló elején a szénbányászat megindulásával együtt elkezdték a jó minőségű bazalt kitermelését is, amit váltakozva a szénnel a Vízválasztóra vezető kötélpályán szállítottak le. A termelés során keletkező nem felhasználható anyagot (az üledékes kőzeteket és a rossz minőségű bazaltot) ebben a meddőhányóban halmozták fel. Korát jelzik a belőle kinövő méretes bükkfák.

5. Egymásra merőleges bazaltoszlopok
A feltárás alján a széntelep felett elhelyezkedő üledékrétegek egy része látható sárga, finomszemű homok formájában. Ennek az erodált felszínére ömlött a bazalt, amely 15-20 cm vastag megfeketedett réteget hozott létre. Az érintkezésnél a bazalt lemezes szerkezetű, majd feljebb közel vízszintesen fekvő bazaltoszlopok keresztmetszetét láthatjuk. Ezen viszont függőlegesen elhelyezkedő, hasonló méretű bazaltoszlopok állnak. Ritka az ilyen feltárás, ahol az üledékekkel való érintkezéstől a lávafolyás belső szerkezetén keresztül minden egy szelvényben látható.

6. Szerkezeti elmozdulás
A feltárásban két réteg közel 1 m-es elmozdulását figyelhetjük meg. Ennél sokkal nagyobb vetők is (pl. a Nógrádi-szénmedencében sokfelé a többszáz m-t is elérték). A vetődés a bazaltkitörés után zajlott le, amit a megfeketedett rétegek elmozdulása bizonyít.

7. Egymásra települő bazaltformák
Alul, álló bazaltoszlopok; rajtuk kevésbé oszlopos szerkezetű bazalt figyelhető meg. Két oldalt hajlott lemezes és oszlopos megjelenésű kőzet. A bányafal valószínűleg két lávafolyás szerkezetét tárja fel.

8. A Szilvás-kő kőfejtője
A bánya nem a jól hasadó, tömör bazaltot tárja fel, hanem egy lyukacsos szerkezetű, könnyen darabokra széteső kőzetet. Alul gyengén oszlopos, középen tömeges megjelenésű, tetején lemezes szerkezetű. A kőbányászati szempontból nem megfelelő minőségű kőzet termelésével gyorsan felhagytak.

9. Mágneses tulajdonságokkal rendelkező sziklafal
A sziklafal előtt vízszintes vagy függőleges irányban elmozgatott iránytű elfordul, nem a mágneses északi irányt fogja mutatni. Ez a bazaltban általában 3-4%-ban jelenlévő magnetit (vas-oxid) 7-8%-ra történő feldúsulásával magyarázható.

10. Különleges mikroklímájú csapadék
A 8-10 m mély, igen szűk hasadékban a megülő hideg levegő a sziklafalak és a növényzet árnyékoló hatása miatt nem tud felmelegedni, így ott a hőmérséklet mindig alacsonyabb, mint a felszínen. A hó is sokkal tovább marad meg benne, mint a környezetében.

11. Szétnyíló sziklahasadék
Az alábányászás hatására megindult süllyedés kettéválasztotta a sziklafalat, majd a leváló rész gravitációsan tovább csúszott lefelé, egyre szélesebbre nyitva a hasadékot. A bazalt irányított szövetű, amely a hólyagocskák rendezettségében nyilvánul meg. Ez a szerkezet meredek dőlésű bazalttelérre utal.

12. Bazaltoszlopok
A Szilvás-kő leglátványosabb része az a kőfejtő, ahol a 35-40 m magas sziklafal alsó 2/3-ában tömött szövetű, négy-, öt- és hatszögletű oszlopos bazalt található, amely hirtelen, átmenet nélkül pados-lemezes szerkezetűvé válik. Ezt egy oszlopos megjelenésű szakasz követi.