Ruprecht-kastély

Rupprecht Lajos lett Sajtoskál birtokosa Rupprecht János Sajtoskál nagybirtokosa után. Az ő nevéhez fűződik a Rupprecht kúria átépítése 1863-ban.
A tornácos, árkádos, földszintes házból emeletes kastély lett, toronnyal, kiugrásokkal, és némi gótikus emlékezéssel. Romantikus kiképzéseivel korának érdekes, jellegzetes emléke ma is.

Az átépítés előtti idők tanúságtevője a kocsi aláhajtó. Ma az zárt és benne alakították ki a magasföldszintre közlekedő lépcsőzetet, ami eredetileg az épületben volt, az úgynevezett fogadótérben – a vendégfogadóban.
A magasföldszintről míves vaskorlátos lépcső vezet fel az emeleti folyosóra.
A kastélyépület udvari oldalán építették fel a bástyára emlékeztető „tornyot”. A toronyban központi helyet foglal el egy vas csigalépcső, mely a személyzet közlekedéséül szolgált az egyes szintek között. E torony érdekessége, hogy aránytalanul nagy és magas a kastélyépület méreteihez képest. Általában erre az a magyarázat, hogy a tető teraszáról könnyen át lehetett tekinteni a gazdasági épületeket az esetleges tűz miatt.
A torony terasza mellvédkorláttal ellátott és hézagokkal áttört pártázatú. A kastély keleti oldalán az emeleti szobák előtt egy nagyobb méretű nyitott terasz van most is. A kastély emeleti szobái eredetileg egybe nyithatóak voltak, erre enged következtetni a befalazott ajtók egytengelyűsége.
A Rupprecht kastély külön érdekessége, hogy a „postaút” ívelt vonalát követi a kastély fekvése is, de nem ívelt formában, hanem egy középrizalithoz csatlakozóan, így a homlokzatok egyenes vonalúak.
Az északnyugatra néző középrizaliton félköríves kiképzésű, kettős szemöldökpárkány van, ikerablakokkal. A két oldalrizalit csak az emeleti részen lép ki a fal síkjából és enyhén díszes konzolokra támaszkodik ( minden rizaliton három konzol van). Eltérően a középrizalittól, ahol ikerablakok vannak, itt a kettős félköríves szemöldökpárkányok alatt középen egy ablak van. A külső díszítése egyszerű, a már említett díszes szemöldökpárkányokon túl. A két szint közötti választópárkányt és a fal síkját az esőcsatorna alatt fogsoros párkányzat zárja. Az épületen timpanont nem találunk. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert gazdái, a Rupprecht dinasztia nemesi címere gazdag díszítésű.

A teljes kastélyépület alápincézett tetőzete pedig lekontyolt nyeregtető. A kastélykert udvari részében még mai is használatos üvegházat( növényházat) találunk. A jelenlegi pavilon helyén pedig lovarda állt.

A kastély belső kertje és a Metőc patak között szépen gondozott, úgynevezett angolpark van. Különleges faféleségek teszik gazdagabbá.

Az utcai előkertben pedig egy I. világháborús emlékoszlopot találunk, melyen a következő felirat áll: Hálás szívvel emlékezik Sajtoskál közössége 1914-1918 világháború alatt a haza védelmében elesett honfiaira.
Az emlékoszlopot Hild Lipót soproni kőfaragómester készítette.

A Rupprecht kastélyban 1950-ben szociális otthon létesült. 1958-ban „elmés” szociális otthonná alakították. 1968-ban új gazdasági épülettel szaporodott az otthon épületegyüttese, és a következő évben fejeződött be a teljes felújítás. Jelenleg a megyei önkormányzat fenntartásában pszichiátriai betegeket foglalkoztató, gondozó szociális otthon 150 férőhellyel.

A kastély történetéhez hozzátartozik az a történelmi tény is, hogy IV. Károly magyar király és felesége Zita királyné 1921. október 21-én, utolsó magyarországi tartózkodásuk első
éjszakáját itt, e kastély egyik szobájában töltötték. A „ királyi szoba” mellett ezt a tényt emléktábla őrzi a falon.

Utolsó királyunknak tisztelegtünk a 2001. évi falunapon is, amikor az intézet területén felavattuk azt a kopjafát, amely a királyi pár utolsó magyarországi éjszakájának emlékét őrzi.