A templom a megcsonkított kolostor épülettel jelenleg plébánia. Három község lelkipásztori ellátása tartozik hozzá: Sajólád, Sajópetri és Alsózsolca.
Sajólád barokk temploma a fõút keresztezõdésében – az útvonaltól beljebb – lenyûgözõ látványt nyújt. A fákkal beültetett templomkertbõl kiemelkedõ torony a hármas kereszt jelével messzirõl látható. A vörös rézzel borított toronysisak méltóságteljesen nyugszik a – felújított – vörös mûemlékpalával fedett templomtetõn. A templomkert fõkapujánál ismertetõ táblán olvasható a templom és a kolostor rövid története: a templom falában márványtábla jelzi: mûemlék. A templom fõbejárata fölött a pálosok címere: két kõoroszlán tekint egy pálmafára. A kolostor nyugati szélét a század elején lebontották. A belõle kikerült anyagból, ami bõséges lehetett (90-120 cm vastag falak), épült fel a század elején a jelenlegi Polgármesteri Hivatal és az iskola régi szárnya. Feltételezhetõen ha megmarad egészében az épület, valószínûleg az ötvenes évek akkori programjának megfelelõen valami közintézmény lett volna Miskolc közelében. Így megmarad plébániának és mûemléknek.
A templombelsõ elsõ látásra megnyugtatóan szép és kellemes. Jelenlegi fõoltára nem eredeti, múltszázadbeli alkotás. Mária és Erzsébet találkozásának jelenetével. A szentély stallumai helyreállítva az egykori pálosok keze munkái (most idõsebb Juhász József nyugdíjas Alsózsolcai asztalos fáradozásából kimunkálva). A régi fõoltár meghagyásával [...] a szembe misézõ oltár és tartozékai: felolvasó állvány és székek, Rácz Gábor iparmûvész tervei alapján készültek.
A templombelsõ legértékesebb mûemlékei a stallumok és a padok. Ezek mellett a korszerûen felújított világítótestek, illetve a mennyezetet rejtetten világító neoncsövek alkalmazkodnak a templom stílusához.
Külön említést érdemel a templomhajó közepén a kripta. Méretei: 7 méter hosszú, 2,3 méter széles és 1,4 méter magas, boltozatos üreg. A fedlap díszített része már lekopott csak halálfej és néhány betû maradt meg. Az erõsen lezárt kõlap 1976-ban került felbontásra, amikor kiderült, hogy a temetkezõhely teljesen üres, eltekintve néhány apró deszka, ruhafoszlánytól és egy két díszes koporsószögtõl. Ezek otthagyásával és egy emlékeztetõ irat elhelyezésével a fedlap újból lezárta a kriptát.
A fõoltár alatt is temetkezõ helye volt a pálosoknak. Ehhez a templomon kívül nyílik egy vasajtó. Ez a téglával kirakott üres temetkezõhely sem tartalmaz semmiféle temetkezési maradványt, annál is inkább, mivel az 1950-es években az iskola széntárolójának használták. A templom közepére helyezett keresztelõkút jól illeszkedik a környezetbe, a vele szemben lévõ mellékoltárral együtt.
A kolostor alsó folyosóján az udvarról belépõt Fráter György ábrázoló festmény fogadja (Gajzágó Sándor alkotása 1982), amely a nagy államférfi és bíboros születésének 500. évfordulójára készült. A folyosón Demeter István pap, festõmûvész állandó emlékkiállítása mintegy 80 képben mutatja be a mûvész alkotásait.
Az eredeti falépcsõkön a kolostor épület emeletére érkezve balról az oratórium helysége a legfontosabb. Szerzetesi hagyományok szerint a pálos barátok itt gyülekeztek imára a nap megfelelõ idõszakában. Ez a helység a templommal - újra kibontott – ablakon át van összeköttetésben. A remek, boltíves helység egységes, világos képet nyújt. Régi, nem bizonyítható hagyomány szerint az elválasztott, régi helység „börtön” célját szolgálta a helytelenül viselkedõ barátok fegyelmezésére.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Sajólád barokk temploma a fõút keresztezõdésében – az útvonaltól beljebb – lenyûgözõ látványt nyújt. A fákkal beültetett templomkertbõl kiemelkedõ torony a hármas kereszt jelével messzirõl látható. A vörös rézzel borított toronysisak méltóságteljesen nyugszik a – felújított – vörös mûemlékpalával fedett templomtetõn. A templomkert fõkapujánál ismertetõ táblán olvasható a templom és a kolostor rövid története: a templom falában márványtábla jelzi: mûemlék. A templom fõbejárata fölött a pálosok címere: két kõoroszlán tekint egy pálmafára. A kolostor nyugati szélét a század elején lebontották. A belõle kikerült anyagból, ami bõséges lehetett (90-120 cm vastag falak), épült fel a század elején a jelenlegi Polgármesteri Hivatal és az iskola régi szárnya. Feltételezhetõen ha megmarad egészében az épület, valószínûleg az ötvenes évek akkori programjának megfelelõen valami közintézmény lett volna Miskolc közelében. Így megmarad plébániának és mûemléknek.
A templombelsõ elsõ látásra megnyugtatóan szép és kellemes. Jelenlegi fõoltára nem eredeti, múltszázadbeli alkotás. Mária és Erzsébet találkozásának jelenetével. A szentély stallumai helyreállítva az egykori pálosok keze munkái (most idõsebb Juhász József nyugdíjas Alsózsolcai asztalos fáradozásából kimunkálva). A régi fõoltár meghagyásával [...] a szembe misézõ oltár és tartozékai: felolvasó állvány és székek, Rácz Gábor iparmûvész tervei alapján készültek.
A templombelsõ legértékesebb mûemlékei a stallumok és a padok. Ezek mellett a korszerûen felújított világítótestek, illetve a mennyezetet rejtetten világító neoncsövek alkalmazkodnak a templom stílusához.
Külön említést érdemel a templomhajó közepén a kripta. Méretei: 7 méter hosszú, 2,3 méter széles és 1,4 méter magas, boltozatos üreg. A fedlap díszített része már lekopott csak halálfej és néhány betû maradt meg. Az erõsen lezárt kõlap 1976-ban került felbontásra, amikor kiderült, hogy a temetkezõhely teljesen üres, eltekintve néhány apró deszka, ruhafoszlánytól és egy két díszes koporsószögtõl. Ezek otthagyásával és egy emlékeztetõ irat elhelyezésével a fedlap újból lezárta a kriptát.
A fõoltár alatt is temetkezõ helye volt a pálosoknak. Ehhez a templomon kívül nyílik egy vasajtó. Ez a téglával kirakott üres temetkezõhely sem tartalmaz semmiféle temetkezési maradványt, annál is inkább, mivel az 1950-es években az iskola széntárolójának használták. A templom közepére helyezett keresztelõkút jól illeszkedik a környezetbe, a vele szemben lévõ mellékoltárral együtt.
A kolostor alsó folyosóján az udvarról belépõt Fráter György ábrázoló festmény fogadja (Gajzágó Sándor alkotása 1982), amely a nagy államférfi és bíboros születésének 500. évfordulójára készült. A folyosón Demeter István pap, festõmûvész állandó emlékkiállítása mintegy 80 képben mutatja be a mûvész alkotásait.
Az eredeti falépcsõkön a kolostor épület emeletére érkezve balról az oratórium helysége a legfontosabb. Szerzetesi hagyományok szerint a pálos barátok itt gyülekeztek imára a nap megfelelõ idõszakában. Ez a helység a templommal - újra kibontott – ablakon át van összeköttetésben. A remek, boltíves helység egységes, világos képet nyújt. Régi, nem bizonyítható hagyomány szerint az elválasztott, régi helység „börtön” célját szolgálta a helytelenül viselkedõ barátok fegyelmezésére.