Ságvár egyik nevezetes pontja, amelynek történetéről nem találunk írott anyagot, csak a szájhagyományra hagyatkozhatunk. A Bujó-lik egy egyre rövidülő alagút, amely a Lándor-hegyen található. Hossza 21,6 m, szélessége 2 m körüli, magassága átlagosan 1,75 m (2013-ban), mely az omladozó bejáratoknál alacsonyabb, középtájon magasabb.
Történelmi írásokban (1920-as évek után) Lyukas-dombként jelölik, de ezt a nevet valószínűleg nem ságvári ember adhatta neki, mert a községben régebben nem használták a lyukas kifejezést, csak a lik, likas formát. A domb szó amúgy nálunk nincs használatban, a legkisebb emelkedést is hegynek nevezik.
A Bujó-ik hossza és magassága az idők folyamán lassan csökken. Hajdan olyan magas volt, hogy lovaskocsival is közlekedtek rajta, de napjainkban már feltöltődött, így már könnyen elérni a tetejét. A Bujó-lik létrejötte valamikor 1800 és 1832 közé tehető. A Bújó-likat a falu központjától mintegy másfél kilométerre, a sárga sáv jelzés mentén lehet megtalálni.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Történelmi írásokban (1920-as évek után) Lyukas-dombként jelölik, de ezt a nevet valószínűleg nem ságvári ember adhatta neki, mert a községben régebben nem használták a lyukas kifejezést, csak a lik, likas formát. A domb szó amúgy nálunk nincs használatban, a legkisebb emelkedést is hegynek nevezik.
A Bujó-ik hossza és magassága az idők folyamán lassan csökken. Hajdan olyan magas volt, hogy lovaskocsival is közlekedtek rajta, de napjainkban már feltöltődött, így már könnyen elérni a tetejét. A Bujó-lik létrejötte valamikor 1800 és 1832 közé tehető. A Bújó-likat a falu központjától mintegy másfél kilométerre, a sárga sáv jelzés mentén lehet megtalálni.