Rigács látnivalói
Evangélikus templom
A 14. századig visszanyúló történelemre méltán lehetnek büszkék a rigácsiak, hiszen akkoriban nagybirtokos családok, nemesek alapították, és a környék társadalmi életében aktívan részt vettek. Erről a tényről korabeli oklevelek tanúskodnak.
A régi település a török időkben pusztult el, nyomai még ma is látszanak. Az új falut nagyrészt két nemesi család tagjai: a Ferenczyek és a Némethek építették fel. A 18. század második felében intenzív betelepedés következtében római katolikus és evangélikus családok népesítették be.
Írásos emlékeket csak ebből az időből őriznek a levéltárak. 1706-ban *Maczkó János* tanítót említik meg az írások, bár a néhány évvel később készült összeírásban (1715-ben) nem szerepel a lakott települések között. 1725-ben viszont a kemenesaljai evangélikus egyházmegye névtárában olvashatunk róla Galsával (valamint még 13 községgel) együtt. A század végére Galsát átsorolták a felső veszprémi egyházmegyéhez, majd haramosan Kerta fíliája lett. Fiókgyülekezetként csatlakozott hozzá Ukk 30 fővel.
A két felekezet közötti viszony kezdetben nem volt kiegyensúlyozott. A 19. század első évtizedeiben perre is sor került. Viszont 1894-ben már arról ír az egyházmegyei jegyzőkönyv, hogy *Cseh László* sümegi római katolikus plébános 27 hold jó minőségű földet adományozott azzal a határozott kikötéssel, hogy annak mindenkori kizárólagos haszonélvezője a rigácsi evangélikus felekezeti jellegű iskolának tanítója legyen. A templom építéséről - sajnos - nem állnak rendelkezésre eredeti dokumentumok. "A köz-haranghoz való jogok elvesztése érdemében" 1826-ban lefolytatott vizsgálat és per jelzi, hogy akkoriban még valószínűleg köztéren akartak harangot állíttatni az evangélikusok. Elképzelhető, hogy a század végére már állt a templom. Annyi bizonyos, hogy 1906-ban már 192 hívővel működő templomról tesz említést a krónika.
A régi település a török időkben pusztult el, nyomai még ma is látszanak. Az új falut nagyrészt két nemesi család tagjai: a Ferenczyek és a Némethek építették fel. A 18. század második felében intenzív betelepedés következtében római katolikus és evangélikus családok népesítették be.
Írásos emlékeket csak ebből az időből őriznek a levéltárak. 1706-ban *Maczkó János* tanítót említik meg az írások, bár a néhány évvel később készült összeírásban (1715-ben) nem szerepel a lakott települések között. 1725-ben viszont a kemenesaljai evangélikus egyházmegye névtárában olvashatunk róla Galsával (valamint még 13 községgel) együtt. A század végére Galsát átsorolták a felső veszprémi egyházmegyéhez, majd haramosan Kerta fíliája lett. Fiókgyülekezetként csatlakozott hozzá Ukk 30 fővel.
A két felekezet közötti viszony kezdetben nem volt kiegyensúlyozott. A 19. század első évtizedeiben perre is sor került. Viszont 1894-ben már arról ír az egyházmegyei jegyzőkönyv, hogy *Cseh László* sümegi római katolikus plébános 27 hold jó minőségű földet adományozott azzal a határozott kikötéssel, hogy annak mindenkori kizárólagos haszonélvezője a rigácsi evangélikus felekezeti jellegű iskolának tanítója legyen. A templom építéséről - sajnos - nem állnak rendelkezésre eredeti dokumentumok. "A köz-haranghoz való jogok elvesztése érdemében" 1826-ban lefolytatott vizsgálat és per jelzi, hogy akkoriban még valószínűleg köztéren akartak harangot állíttatni az evangélikusok. Elképzelhető, hogy a század végére már állt a templom. Annyi bizonyos, hogy 1906-ban már 192 hívővel működő templomról tesz említést a krónika.
További keresési lehetőségek