Kevés múzeum, avagy kiállítóhely dicsekedhet Balaton-vízparti épülettel. Révfülöp igen! Kis múzeuma ma a Tóparti Galéria és a könyvtár szomszédságában a tóparton helyezkedik el.
Az 1950-es évek elején révfülöpi tanárok - Nagy Károly, majd Benke László - irányításával természetvédelmi szakkör alakult a helyi általános iskolában. A gyerekek Benke László - 1953 és 1974 között helyi iskolaigazgató - vezetésével jelentős honismereti vonatkozású történeti, néprajzi és geológiai anyagot gyűjtöttek össze a révfülöpi iskolai szertárhelyiségében.
A következő évtized elején figyeltek fel a megyei muzeológus szakemberek a révfülöpi gyűjteményre. A biztatásuk adta lendület eredményeképp továbbgyarapodott a gyűjtemény pl. Egry József festő, a Pauler család (Tivadar, Gyula és Ákos), Pöltenberg Ernő aradi vértanú stb. tárgyaival és irataival. Ekkorra a honismereti tevékenység és gyűjtemény oly hírnévre tett szert, hogy 1964-ben részben itt rendezték a Magyarhoni Földtani Társulat vándorgyűlését, s a következő esztendőben pedig megyei honismereti találkozót szerveztek Révfülöpön.
1957 és 1980 között hétszer költözött az akkorra már felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti anyag. A körülményeken az sem változtatott, hogy a révfülöpi honismereti gyűjtőszobát országos második díjjal jutalmazták a hetvenes évek elején...
Köztudott, hogy a révfülöpi múzeum létrejötte egy személy - sajtóban "kultúrkincsek milliomosa" jelzővel dicsért - Benke László tevékenységének köszönhető. Az Ő jó értelembe vett megszállottsága, gyermek, ember és hazaszeretete volt kohéziója annak a munkának, amely lelkes segítőkre talált tanítványaiban és tanárkollégáiban. 1974-ben bekövetkezett nyugdíjaztatását követően még aktívabban vette kézbe a múzeumi anyaggyűjtést, a feldolgozást, a kis 25 m2 faházban látogatható kiállítás rendezgetését...
1991 júliusában Benke László, a lényegében magángyűjteménynek tekinthető honismereti gyűjteményi Honismereti Gyűjteményanyagot Révfülöp nagyközségnek adományozta, ő pedig idős korára gyermekeihez, a fővárosba költözött. A gyűjtemény fenntartását és működtetését Dr. Mihovics István polgármester támogatásával a nagyközségi önkormányzat biztosította. Miklós Tamás, muzeológus szakemberként javaslatot készített a Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény működtetésére, és 1991-től tervszerűen megkezdődött az anyag-együttes leltározása, rendezése. Ennek köszönhetően Révfülöp nagyközség muzeális intézménye Honismereti Gyűjtemény néven 1992 novemberében kapott minisztériumi működési engedélyt. (MK/b/81. sz.)
1995-ben, az új Révfülöpi községháza felépültével, az egykori tóparti házasságkötő teremben kialakított közösségi házban került elhelyezésre a gyűjtemény, és nyílt meg július 29-én "a világ egyik legszebb tája..." című állandó hely- és fürdőtörténeti kiállítás.
2003 júniusában - a település önállóvá válásának 60. évfordulója alkalmából - a tárlat felújításra és kiegészítésre került.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az 1950-es évek elején révfülöpi tanárok - Nagy Károly, majd Benke László - irányításával természetvédelmi szakkör alakult a helyi általános iskolában. A gyerekek Benke László - 1953 és 1974 között helyi iskolaigazgató - vezetésével jelentős honismereti vonatkozású történeti, néprajzi és geológiai anyagot gyűjtöttek össze a révfülöpi iskolai szertárhelyiségében.
A következő évtized elején figyeltek fel a megyei muzeológus szakemberek a révfülöpi gyűjteményre. A biztatásuk adta lendület eredményeképp továbbgyarapodott a gyűjtemény pl. Egry József festő, a Pauler család (Tivadar, Gyula és Ákos), Pöltenberg Ernő aradi vértanú stb. tárgyaival és irataival. Ekkorra a honismereti tevékenység és gyűjtemény oly hírnévre tett szert, hogy 1964-ben részben itt rendezték a Magyarhoni Földtani Társulat vándorgyűlését, s a következő esztendőben pedig megyei honismereti találkozót szerveztek Révfülöpön.
1957 és 1980 között hétszer költözött az akkorra már felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti anyag. A körülményeken az sem változtatott, hogy a révfülöpi honismereti gyűjtőszobát országos második díjjal jutalmazták a hetvenes évek elején...
Köztudott, hogy a révfülöpi múzeum létrejötte egy személy - sajtóban "kultúrkincsek milliomosa" jelzővel dicsért - Benke László tevékenységének köszönhető. Az Ő jó értelembe vett megszállottsága, gyermek, ember és hazaszeretete volt kohéziója annak a munkának, amely lelkes segítőkre talált tanítványaiban és tanárkollégáiban. 1974-ben bekövetkezett nyugdíjaztatását követően még aktívabban vette kézbe a múzeumi anyaggyűjtést, a feldolgozást, a kis 25 m2 faházban látogatható kiállítás rendezgetését...
1991 júliusában Benke László, a lényegében magángyűjteménynek tekinthető honismereti gyűjteményi Honismereti Gyűjteményanyagot Révfülöp nagyközségnek adományozta, ő pedig idős korára gyermekeihez, a fővárosba költözött. A gyűjtemény fenntartását és működtetését Dr. Mihovics István polgármester támogatásával a nagyközségi önkormányzat biztosította. Miklós Tamás, muzeológus szakemberként javaslatot készített a Révfülöpi Honismereti Gyűjtemény működtetésére, és 1991-től tervszerűen megkezdődött az anyag-együttes leltározása, rendezése. Ennek köszönhetően Révfülöp nagyközség muzeális intézménye Honismereti Gyűjtemény néven 1992 novemberében kapott minisztériumi működési engedélyt. (MK/b/81. sz.)
1995-ben, az új Révfülöpi községháza felépültével, az egykori tóparti házasságkötő teremben kialakított közösségi házban került elhelyezésre a gyűjtemény, és nyílt meg július 29-én "a világ egyik legszebb tája..." című állandó hely- és fürdőtörténeti kiállítás.
2003 júniusában - a település önállóvá válásának 60. évfordulója alkalmából - a tárlat felújításra és kiegészítésre került.