A répcelaki katolikus templom épületében a Szent István Répcelaki Kulturális Gyûjtemény megnyitására került sor. A plébánia régi vágya, hogy az egyházközség és a település életéhez kapcsolódó adatok és tárgyi emlékek gyûjtésére, bemutatására és megõrzésére megfelelõ módot találjon.
Nagy örömre szolgált, hogy a kutató és gyûjtõ munka nem várt értékes eredményeket hozott. Rekonstrukció készült arról a Krisztus nevének kezdõbetûit ábrázoló Répcelakon elõkerült és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szereplõ nyakláncról, amely egy népvándorlás kori elõkelõ hölgy VI. századi sírjából való. Tablókon bemutatást nyertek a répcelaki hétezer éves õskori leletek és a középkori tárgyi emlékek.
Új információként szolgált, hogy a csornai kolostor oklevele 1438-ban említi a répcelaki fatemplomot. 1633-ban a protestáns egyházlátogatási jegyzõkönyvben olvasható, hogy a fatemplomnak, már csak az alapjai látszanak. Mindenki számára elfeledett volt, és a Püspöki Levéltár dokumentumai hívták fel rá a figyelmet, hogy az evangélikus településen a katolikusok 1912-ben tervet készíttettek gyermekeik számára iskola építésére.
Bemutatásra kerültek a Vas Megyei Levéltárból a 20. század elejérõl a Tûzoltó Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület, és a Levente Egyesület jegyzõkönyvei. Nyolc tárló és ugyanennyi tabló jeleníti meg a település, a katolikus és evangélikus hívõ közösség múltját. Az adatok feldolgozásához számítógép, a bemutatásához pedig projektor tartozik a gyûjteményhez. Nagy lehetõség, hogy a tárlók alsó részén kialakított fiókok lehetõséget adnak a folytatódó gyûjtõmunka tárgyainak elhelyezésére, a rendszerezett ismereteket pedig a plébánia honlapján tudják bemutatni.
A gyûjtemény a répcelaki katolikus templom épületében kialakított helyiségben elõzetes egyeztetés alapján bármikor megtekinthetõ.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Nagy örömre szolgált, hogy a kutató és gyûjtõ munka nem várt értékes eredményeket hozott. Rekonstrukció készült arról a Krisztus nevének kezdõbetûit ábrázoló Répcelakon elõkerült és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szereplõ nyakláncról, amely egy népvándorlás kori elõkelõ hölgy VI. századi sírjából való. Tablókon bemutatást nyertek a répcelaki hétezer éves õskori leletek és a középkori tárgyi emlékek.
Új információként szolgált, hogy a csornai kolostor oklevele 1438-ban említi a répcelaki fatemplomot. 1633-ban a protestáns egyházlátogatási jegyzõkönyvben olvasható, hogy a fatemplomnak, már csak az alapjai látszanak. Mindenki számára elfeledett volt, és a Püspöki Levéltár dokumentumai hívták fel rá a figyelmet, hogy az evangélikus településen a katolikusok 1912-ben tervet készíttettek gyermekeik számára iskola építésére.
Bemutatásra kerültek a Vas Megyei Levéltárból a 20. század elejérõl a Tûzoltó Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület, és a Levente Egyesület jegyzõkönyvei. Nyolc tárló és ugyanennyi tabló jeleníti meg a település, a katolikus és evangélikus hívõ közösség múltját. Az adatok feldolgozásához számítógép, a bemutatásához pedig projektor tartozik a gyûjteményhez. Nagy lehetõség, hogy a tárlók alsó részén kialakított fiókok lehetõséget adnak a folytatódó gyûjtõmunka tárgyainak elhelyezésére, a rendszerezett ismereteket pedig a plébánia honlapján tudják bemutatni.
A gyûjtemény a répcelaki katolikus templom épületében kialakított helyiségben elõzetes egyeztetés alapján bármikor megtekinthetõ.