Recsk községétől délre kb. 2,5 km-re fekszik a Jámbor Vilmos arborétum, melyet Györke, Jámbor tanya vagy Bojtoskert néven is említenek. 1975-ben 69 ha lett védetté nyilvánítva kerttörténeti jelentősége miatt, ebből 4,58 ha az arborétum.
Tengerszint feletti magassága 270-300 méter. Az eredeti vegetációt az északi alacsonyabb fekvésű területeken cseres-tölgyes alkotja, mely fokozatosan gyertyános-tölgyesbe megy át, a magasabb területeken pedig bükk a domináns.
Az arborétum létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi kertész nevéhez fűződik. Jámbor Vilmos apai ágon kertész dinasztia sarjaként Somogyhárságyon született 1825-ben. Pozsonyban tanult, majd Bécsben ismerkedett meg az európai szintű kertészkultúrával. Eljutott Angliába, ahol az angol kertészet elméleti és gyakorlati iskoláit végezte el. Sok tapasztalatot szerzett Franciaország és Ausztria nevezetes magánkertjeinek építésével. Hírnévvel hazatérve József főherceg udvari főkertésze lett. Ő tervezte és irányította az alcsuti és a margitszigeti kertépítő munkálatokat, valamint a vácrátóti arborétumot és a parádfürdői parkot.
1876-ban Recsk mellett kapott nemesi birtokot, ahol életének harmadát töltötte. Virágzó, exotákban gazdag csemetekertet, európai hírű gyümölcsöst, nemes magokat termő kertészetet, tízezres rózsakertet és faiskolát hozott létre. A telepítés előtt talajtani vizsgálatokat végeztetett. Ennek ismeretében hozatott elsősorban örökzöld, európai, kaukázusi, észak-amerikai és ázsiai fa- és cserjefajokat. Megtalálható volt itt mammut fenyő, babérfa, ámorfa és paratölgy, messziföldről származó ciklámen, jázmin, Lumnizer-szekfű és a többezres rózsakert.
1901-ben Jámbor Vilmos meghalt, faiskoláit fia örökölte, majd elárverezték. A virágzó kertészet a történelem viharaiban szétzilálódott, szinte teljesen elpusztult. Ma az arborétumban 29 faj 570 egyede él. Legnagyobb fája a 250 cm törzskerületű zöld duglaszfenyő.
Reméljük, hogy egy szép napon eredeti pompájában ismét látható lesz ennek a nagyszerű embernek a mára szinte feledésbe merült, remek kertje.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Tengerszint feletti magassága 270-300 méter. Az eredeti vegetációt az északi alacsonyabb fekvésű területeken cseres-tölgyes alkotja, mely fokozatosan gyertyános-tölgyesbe megy át, a magasabb területeken pedig bükk a domináns.
Az arborétum létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi kertész nevéhez fűződik. Jámbor Vilmos apai ágon kertész dinasztia sarjaként Somogyhárságyon született 1825-ben. Pozsonyban tanult, majd Bécsben ismerkedett meg az európai szintű kertészkultúrával. Eljutott Angliába, ahol az angol kertészet elméleti és gyakorlati iskoláit végezte el. Sok tapasztalatot szerzett Franciaország és Ausztria nevezetes magánkertjeinek építésével. Hírnévvel hazatérve József főherceg udvari főkertésze lett. Ő tervezte és irányította az alcsuti és a margitszigeti kertépítő munkálatokat, valamint a vácrátóti arborétumot és a parádfürdői parkot.
1876-ban Recsk mellett kapott nemesi birtokot, ahol életének harmadát töltötte. Virágzó, exotákban gazdag csemetekertet, európai hírű gyümölcsöst, nemes magokat termő kertészetet, tízezres rózsakertet és faiskolát hozott létre. A telepítés előtt talajtani vizsgálatokat végeztetett. Ennek ismeretében hozatott elsősorban örökzöld, európai, kaukázusi, észak-amerikai és ázsiai fa- és cserjefajokat. Megtalálható volt itt mammut fenyő, babérfa, ámorfa és paratölgy, messziföldről származó ciklámen, jázmin, Lumnizer-szekfű és a többezres rózsakert.
1901-ben Jámbor Vilmos meghalt, faiskoláit fia örökölte, majd elárverezték. A virágzó kertészet a történelem viharaiban szétzilálódott, szinte teljesen elpusztult. Ma az arborétumban 29 faj 570 egyede él. Legnagyobb fája a 250 cm törzskerületű zöld duglaszfenyő.
Reméljük, hogy egy szép napon eredeti pompájában ismét látható lesz ennek a nagyszerű embernek a mára szinte feledésbe merült, remek kertje.