A korabeli Magyarország egyik legnagyobb, és legszebb vízi létesítményeként 1907-ben épült fel Rajkán a zsilip. A vízszabályozásban az alábbi három fontos szerepet kellett ellátnia: egyrészt a Duna folyam ekkor kiépült jobb parti árvízvédelmi töltése és a Mosoni-Duna-ág által határolt Szigetköz valamint a Hanság medence árvízvédelmét szolgálta, másrészt belvízi helyzet javítása miatt építették, harmadrészt a Mosoni-Duna-ág felső szabályozása céljából épült a Mosoni-Duna hajózhatóvá tétele érdekében. Az 1919-es párizsi béketárgyalások során a vízügyi szempontok is meghatározóak voltak, és komoly jelentősége volt a Rajkai zsilipnek. A zsilippel együtt a hozzá tartozó Császárligeti (visszaeresztő) csatorna és Rajka község Magyarország része maradhatott.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) vagyonkezelésében lévő Rajkai Nagy Zsilip jelentőségét azzal is elismerték, hogy 2018 decemberében a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság megyerikummá minősítette, felvette értéktárába, a megyerikumok száma így 99-re növekedett ekkor.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) vagyonkezelésében lévő Rajkai Nagy Zsilip jelentőségét azzal is elismerték, hogy 2018 decemberében a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság megyerikummá minősítette, felvette értéktárába, a megyerikumok száma így 99-re növekedett ekkor.