Ártéri tanösvény

A Nagy-szigeten két kiépített hosszabb és rövidebb túraútvonalon kialakított tanösvény várja az érdeklődőket. A nyugalmat árasztó erdei sétautakon 17 színes, nagyméretű információs táblával ellátott állomás ad részletes útmutatást a szigetről, a Dunáról, az élővilágról, az ember tudatos jelenlétéről, Rácalmás történetéről.

Bizonyos megállóknál kultúrált, a természetbe illeszkedő esőházakban és madárvártákban végezhetnek megfigyeléseket vagy pihenhetnek meg kedves vendégeink. A mélyebben fekvő ártereken és mocsaras területeken pallós cölöphidak vezetnek át. Így a sziget élővilágának szinte minden területét száraz lábbal kényelmesen járhatják be a látogatók.

A tanösvény segítségével kitűnő képet kapunk a sziget csodálatos adottságairól, megismerhetjük a csak itt honos állat- és növényfajokat. A szigetet bejárva páratlan élménnyel leszünk gazdagabbak, a Kis-Duna a világtól elvágott holtágaival, romantikus motívumaival mindenkit azonnal rabul ejt. A Nagy-sziget Ártéri Tanösvény kiváló célpontja lehet iskolai kirándulásoknak, baráti és családi túráknak, közös horgászatoknak, felfedező utaknak egyaránt. Igény szerint lehetőséget biztosítunk kalandtúrákra is.

A Nagy-sziget élővilága
Ahogyan azt a falu neve is jelzi, a szigeten régen igen jelentős gyümölcstermesztés folyt. A múlt század elején még több mint 60 különböző fajta alma termett, de körte-, szilva- és dióültetvények is sorjáztak a Sziget-csúcson, a sziget legmagasabb, északi részén. Mára ezek a gyümölcsösök megszűntek, de a rácalmási faluvédőknek köszönhetően, egyes, máshol nem honos fajták továbbra is fellelhetőek a szigeten. Bár a múlt század második felének tarvágásos erdőgazdálkodása óriási károkat okozott a sziget eredeti növényvilágában, a magas ártérre jellemző keményfás ligeterdők foltokban még ma is megtalálhatóak.

A sziget védetté nyilvánításának egyik legfontosabb célja az volt, hogy ezeket a gyönyörű tölgy-, kőris- és szilfa növénytársulásokat helyreállítsa és megóvja az új, idegenhonos agresszívabb fafajtáktól. Sűrű lombkoronájuk ellenére a ligeterdők cserje- és gyepszintje is rendkívül gazdag. Kifejezetten nagy és értékes a védett lágyszárúakból álló aljnövényzet: megtalálható többek között a hóvirág, a tőzike és a gyógynövényként is használt gyöngyvirág.
A sziget alacsonyabban fekvő és parti területeit teljesen másfajta növényzet jellemzi, mivel ezeket évente többször is elönti a Duna. Az ártéri réteken és a mocsarakon általában előforduló növényzet mellett különösen ritka fajokat is találhatunk. A puhafás ligeterdő legjellegzetesebb fája, a fekete nyár, napjainkra már a kipusztulás szélére sodródott, megóvása a természetvédelem egyik fő feladata. Szép számmal találhatóak viszont fehér füzek, melyek felhasználása – a náddal egyetemben – a rácalmási kézműves hagyományokat gazdagítja.
A Nagy-sziget egyedi adottságainak köszönhetően a természetjárók előtt egy sokszínű, változatos és csodálatos növényvilág bontakozik ki. A dús és változatos növényzethez gazdag állatvilág társul. Ebből a szempontból is a holtágak szerepe a meghatározó: áradáskor a halak a vízzel együtt beúsznak a Dunától különben elzárt területekre és itt, a védett vizekben rakják le ikráikat. Az olyan növényevő halak mellett, mint a dévér, a ponty és a kárász, megtalálhatóak a nagy testű ragadozók, mint például a csukák és balinok is. De nem számít ritkaságnak a süllő, a sügér, a harcsa vagy akár a kecsege sem. A holtágak és a mocsarak kitűnő élőhelyek a kétéltűek és a hüllők számára is. A vízisiklón és a számtalan békafajon kívül a sziget az olyan ritka és veszélyeztetett állatoknak is otthont ad, mint a mocsári teknős vagy a tarajos gőte.
A táplálékban gazdag holtágak és öblök változatos madárvilágot fogadnak be. A Nagy-szigeten jelenleg is 92 különböző madárfajta fészkel és több mint 50 további látogatja rendszeresen. A türelmesebbek olyan ritka gázlómadarakat is megcsodálhatnak, mint a szürkegém vagy a fekete gólya. Madárvonuláskor a szigetek több száz fős réce- és lúdcsapatoknak nyújtanak ideiglenes lakhelyet. A szigeten olyan fenséges ragadozó madarak is megtalálhatóak, mint a rétisas, a halászsas vagy akár a kerecsensólyom.
Jelentős a sziget emlős- állománya is. a mezei pocok, a pézsmapocok és a védett vízicickány mellett a kitartóbb szemlélődők akár a hermelint, az őzt vagy a különösen ritka és fokozottan védett vidrát is lencsevégre kaphatják.