1608-ból van adat arra nézve, hogy állt itt egy külön helyiség – nem templom, hanem oratorium (imaház) -, amelyben már lutheri szellemben ünnepelték az istentiszteletet.
Egy 1698-as jegyzőkönyv szerint, ebben az időben nem állt templom a községben. Istentiszteleteket házaknál, főként a bírónál tartották, majd abban a épületben, amelyet az ideérkezett evangélikus tanító - Guraby András vagy Márton (Ő vezette az istentiszteleteket) - számára építettek. Az akkori 61 lakos közül 55 evangélikus volt.
1719-ben sárból építette fel a falu az új templomot. 1720-ban harangot is vásároltak.
1889-ben a gyülekezet elhatározta, hogy az igencsak rossz állapotba kerülő templomot felújítja, és még ebben az évben befejeződtek a munkálatok. Új ablakokat építettek be, megújult a tető, valamint az egész belső berendezés. Orgonát is építettek, sőt még toronnyal is kiegészítették a templomot. Így alakult ki az a templom, amely ma is a rábcakapi gyülekezet lelki otthona.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Egy 1698-as jegyzőkönyv szerint, ebben az időben nem állt templom a községben. Istentiszteleteket házaknál, főként a bírónál tartották, majd abban a épületben, amelyet az ideérkezett evangélikus tanító - Guraby András vagy Márton (Ő vezette az istentiszteleteket) - számára építettek. Az akkori 61 lakos közül 55 evangélikus volt.
1719-ben sárból építette fel a falu az új templomot. 1720-ban harangot is vásároltak.
1889-ben a gyülekezet elhatározta, hogy az igencsak rossz állapotba kerülő templomot felújítja, és még ebben az évben befejeződtek a munkálatok. Új ablakokat építettek be, megújult a tető, valamint az egész belső berendezés. Orgonát is építettek, sőt még toronnyal is kiegészítették a templomot. Így alakult ki az a templom, amely ma is a rábcakapi gyülekezet lelki otthona.