Rábatöttös látnivalói

Szent Cecília templom

Cím Rábatöttös külterület 47.124137 N, 16.812187 E
Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A Szent Cecília templom ékessége és méltán bemutatható idegenforgalmi és egyházi épülete a községnek.

A templom nem a község belterületén található, hanem a falutól kb. 500-600 méterre északi irányban a Rum-Szentléránt közti összekötőút mentén elterülő temetőben, ahol évszázados sírok halma alatt alusszák örök álmukat a volt zsennyeiek, töttösiek és gutaháziak. A temető és a templom is nagyon érdekes elhelyezkedésű. Közvetlenül Zsennye és Rábatöttös község határán található.

A templomot a két község határa kettészeli úgy, hogy a szentély a zsennyei határban van, míg a hívek a töttösi részről hallgathatják a római katolikus liturgia szerinti szentmiséket. A régészeti kutatások azt egyértelműen bizonyították, hogy a templom a XIII. századból származik. A templomról először az 1342-ből származó oklevélből értesülünk, melyben Rumi Doroszló unokái között osztotta fel birtokait. Az oklevél a Szent Cecília templomhoz vezető útról szól, amely Rumból a kastélytól indul."iuxta terram eorum prope viam qua itur ad Sanctam Ceciliam."

Egy 1418. január 23-án kelt okirat szerint, melynek eredetije a fehérvári püspöki levéltárban található, Rumi Doroszló királyi pohárnok a kegyurasága alá tartozó templomok számára búcsúengedélyért folyamodik. E kérelemben az igrici, a rumi "beati Ladislai de Rumi" a cicellei "sancta Cecilie" részére is búcsúengedélyt kért. A templom viszonylag jó állapotban vészelte át a török pusztításokat. "Ezt mutatja az a tény, hogy a középkori épületrész kétharmada ma is eredeti állapotában áll, tömegét tekintve, persze részleteiben több átalakítás történt."

Az 1697. évi Kazó-féle vizitáció jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a " Szentély egykor boltozatos, most azonban hasadékok tátonganak rajta. Bekövetkező veszéllyel fenyeget. Erre tekintettel elővigyázatosságra van szükség. Oltármező kő. Az oltár azonban nagyon régi, szemlátomást meg is avult. Tabernákulum nagyon megöregedett, szintúgy egészen megromlott, ténylegesen pedig nyitott borításától megfosztott. Minden a vallásgyakorlat hiányára utal. Annyira nélkülözi a tatarozást, hogy kívüle hasonlóan rosszat nem találsz. Sekrestye nélkül, és minden egyéb híján. …Padlója földes és temetkezésekkel összebolygatott. Mennyezete festett deszka, de régi elavult. Fakórusa ingó, hajlott...tornya…kőműves munkával falazott és fedett."

Az 1758. évi un. Batthyány-féle vizitáció jegyzőkönyve is ezekre az építkezésekre utal."A mezőség közepén lévő és szentéllyel keletre néző templomban egy nem konszekrált oltár van, a középen két angyal kíséretében festve Szent Cecília, kinek tiszteletére emelve, fentebb Jézus Mária József alakjai festve, mely két kép között a szabad származású Sennyey Antal báró és anyja Nagy Sára címerei, az oltár kapui felett állnak István és László szent királyok. …a szentély boltíves, a többi részén táblamennyezetes, zsindellyel fedett és téglával rakott. Két bejárata van, mégpedig egyik délről, a másik nyugatról, mely fölé torony van emelve, falazott még a felső részen is. Fa kórus van a templomban, catedra is fa, ellenben új." A jegyzőkönyv említi még, hogy a templomot használják, sőt a kissennyei Sennyey család a szentély alatt alakította ki kriptáját. Az 1775-ben lezajlott Szily- féle látogatás egy harangocskáról ad számot, amely kb. 35 font súlyú volt. Az 1805-ből való Somogy-féle jegyzőkönyv az 1771-72-ben végzett munkálatokra utal. A templomnak új kórusa van orgonával. Szószéke és sekrestyéje is épült. Özvegy Sennyey Antalné született Inkey Petronella festette ki a templomot a soproni idősebb Dorffmeister Istvánnal. A jegyzőkönyv megemlíti azt is, hogy két harangja van, az egyik 200, míg a másik 143 fontot nyom.

A templom építéstörténetileg négy időszakhoz kötődik. A legrégebbi rész a XIII. század első feléből származó rész. Ez durván a déli kapu bal oldalától a szentélyig terjed. A XIII. század második feléből, végéből származik a töttösi rész főfalazata, a tornyot és kórust tartó pillérek, valamint a nyugati bejárat falazata is. (Ezek a falak bizonyítják, hogy a templom az Árpád-ház korából származik.) Ez a bővítés az eredeti templomtól nyugati irányba történt 10,2x9,2 m nagyságban.

A XV. század végéről származik a sekrestye falazata, míg a XVII. századból a támfalak egy része és a szentély, valamint a sekrestyéből a szószékre való feljárat toldása.

A feltárás soráén bebizonyosodott az is, hogy a templom jelenlegi járószintje jóval a korábbi járószint felett van, mintegy 40 cm-t emeltek rajta.
A templom kőből és nagy mennyiségben téglából készült. Fazsindely fedi.
Az 1972-73. évi feltárás egyértelműen rendezte, illetve bizonyította, hogy a templom mely részei melyik korból valók. A feltárás során a román kapunál M. Kozák Éva régész irányítása mellett két faragott követ találtak. A kövekről kiderült, hogy egy sírkőnek a maradványai. A sírkő a középkorból származik. A sírkőn gótikus kereszt látható, és latin felirat. A latin feliratot a régészek lefordították, melynek jelentése "az Úr 1370. esztendejében elhunyt". A sírkőről nem állapítható meg, hogy kié volt. Ebben az időben azonban az Egerváry család volt a terület birtokosa.

A szentély 1713-ban még boltozatos volt, a hajót tarka festett táblamennyezet fedte. 1758-ban viszont már megépült az új barokk sokszögzáródású, boltíves szentély. A szentély építése az 1730-as évekre tehető.
A fa tetőszerkezetről a régészek megállapították, hogy 1840-ből származik és kőszegi német ácsok készítették. A jelenlegi fazsindelyes fedést megelőzően már a XVIII. században is zsindely fedte a tetőt.
Rabatottos Katolikus Templom 1 Rabatottos Katolikus Templom 2 Rabatottos Katolikus Templom 3