Rábapatona látnivalói
Római katolikus templom
A rábapatonai római katolikus templomot 1657-ben a település akkori birtokosa, a Győri Székeskáptalan építette. A torony nélküli templom – védelmi célok miatt – ekkoriban kőfallal volt körbekerítve. A templomtornyot egy a kőfalon kívül épített harangláb helyettesítette.
A Rákóczi-szabadságharc idején megrongálódott templomot a káptalan 1723-ban újjáépítette. Az ekkor elbontott kőfal anyagából templomtornyot is építettek. Az 1810-es földrengés következtében az építmény súlyos károkat szenvedett, ezért a Győri Káptalan 1828-30 között a templomot átépítette. Az újonnan épített templomtornyot toronyórával is ellátták.
A XX. század elején a régi templom már kicsinek bizonyult, mert időközben jelentősen gyarapodott a község és a hívek lélekszáma. Harsányi Lajos plébános 1929-ben a régi templomot elbontatta és helyette felépítette a ma is álló kereszthajós, neoromán stílusú templomot. Az átépítés terveit Polgár Rudolf, győri építőmérnök készítette, míg a kivitelezési munkákat Angyal László rábapatonai kőművesmester végezte.
A ma is látható templombelső kialakítása Tősér Imre plébános nevéhez köthető. Az 1970-80-as évek fordulóján elvégzett felújítás folyamán új fedést kapott a templom toronysisakja és tetőzete, új ablaküvegek kerültek beépítésre, a templom fala víztelenítve lett, padlózatát lelapozták, három nagyméretű freskó és stációsorozat készült, új oltárt készítettek, végezetül pedig az orgonát is felújították. A három nagyméretű falfreskót és a Jézus szenvedéstörténetét megörökítő stáció festménysorozatot a mosonszentmiklósi Samódai József freskófestő mester készítette.
2004-ben a folyamatos beázások miatt Wolf Pál Péter plébános kezdeményezésével, a hívek és a püspökség adományából a tető új cserepet kapott. 2007 óta Harsányi Lajos volt patonai plébános, országosan ismert és elismert költő és író emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi.
A Rákóczi-szabadságharc idején megrongálódott templomot a káptalan 1723-ban újjáépítette. Az ekkor elbontott kőfal anyagából templomtornyot is építettek. Az 1810-es földrengés következtében az építmény súlyos károkat szenvedett, ezért a Győri Káptalan 1828-30 között a templomot átépítette. Az újonnan épített templomtornyot toronyórával is ellátták.
A XX. század elején a régi templom már kicsinek bizonyult, mert időközben jelentősen gyarapodott a község és a hívek lélekszáma. Harsányi Lajos plébános 1929-ben a régi templomot elbontatta és helyette felépítette a ma is álló kereszthajós, neoromán stílusú templomot. Az átépítés terveit Polgár Rudolf, győri építőmérnök készítette, míg a kivitelezési munkákat Angyal László rábapatonai kőművesmester végezte.
A ma is látható templombelső kialakítása Tősér Imre plébános nevéhez köthető. Az 1970-80-as évek fordulóján elvégzett felújítás folyamán új fedést kapott a templom toronysisakja és tetőzete, új ablaküvegek kerültek beépítésre, a templom fala víztelenítve lett, padlózatát lelapozták, három nagyméretű freskó és stációsorozat készült, új oltárt készítettek, végezetül pedig az orgonát is felújították. A három nagyméretű falfreskót és a Jézus szenvedéstörténetét megörökítő stáció festménysorozatot a mosonszentmiklósi Samódai József freskófestő mester készítette.
2004-ben a folyamatos beázások miatt Wolf Pál Péter plébános kezdeményezésével, a hívek és a püspökség adományából a tető új cserepet kapott. 2007 óta Harsányi Lajos volt patonai plébános, országosan ismert és elismert költő és író emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi.
További keresési lehetőségek