A 8. sz. főút nyugati oldalán áll az egykori Seebach kastély, ma általános iskola, helyi védelem alatt áll. A mélyföldszintes, L alaprajzú nyugati homlokoldalán kisebb toronnyal bővített Seebach-kastély a Rába északi partján, nagyobbrészt eredeti összefüggéseit őrző XIX. századi kastélypark közepén emelkedik.
Az újkorból több forrásadat is szól a Rába mellett, a híd közelében álló (hadászati célokat is szolgáló) castellumról, amelyet azonban már az 1700-as évek elején, mint romos épületet említenek. Az első, hitelesen is a kastéllyal összefüggésbe hozható forrásnak az I. katonai felmérés térképét tekinthetjük, itt a jelenleginek megfelelő helyzetű, folyóparton álló téglalap alaprajzú épület tűnik fel, amely ekkor a felsőeöri Bertha-família tulajdonában volt.
A kastély a Bertháktól - akik a településen egy további kis kastélyt is építettek - házasság útján 1847-ben a Chernelekhez, majd 1873-ban Chernel Paulina és báró Seebach Rezső házasságával a névadó família kezére került. Seebach Rezső és családja már bizonyosan állandó jelleggel lakta a kastélyt, feltehetően nekik köszönhető a külső homlokzatok egységes, kora eklektikus stílusú kialakítása és a park részben ma is látható növényállományának telepítése. Az 1857-es kataszteri térképen a kastély összetettebb alaprajzi formát mutat: északnyugat felé egy további épülettömbbel bővült. Az ábrázoláson ugyanakkor már feltűnik a nyugati homlokzat középrésze elé ülő torony.
Egy múlt század végén közzétett fényképfelvétel tanúsága szerint az épület keleti homlokzatának déli részét egyenes karú lépcső által megközelíthető, kőbábos korláttal övezett terasz foglalta el. A rizalitot lezáró orommező középrészét pedig a Seebach-család kőbe faragott címere ékesítette.
A kisméretű kastélyépület a területe előtte elhaladó úttól messze, tölgyfákból, örökzöldekből álló facsoportok mögött bújik meg. 2009-ben felújításra került.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az újkorból több forrásadat is szól a Rába mellett, a híd közelében álló (hadászati célokat is szolgáló) castellumról, amelyet azonban már az 1700-as évek elején, mint romos épületet említenek. Az első, hitelesen is a kastéllyal összefüggésbe hozható forrásnak az I. katonai felmérés térképét tekinthetjük, itt a jelenleginek megfelelő helyzetű, folyóparton álló téglalap alaprajzú épület tűnik fel, amely ekkor a felsőeöri Bertha-família tulajdonában volt.
A kastély a Bertháktól - akik a településen egy további kis kastélyt is építettek - házasság útján 1847-ben a Chernelekhez, majd 1873-ban Chernel Paulina és báró Seebach Rezső házasságával a névadó família kezére került. Seebach Rezső és családja már bizonyosan állandó jelleggel lakta a kastélyt, feltehetően nekik köszönhető a külső homlokzatok egységes, kora eklektikus stílusú kialakítása és a park részben ma is látható növényállományának telepítése. Az 1857-es kataszteri térképen a kastély összetettebb alaprajzi formát mutat: északnyugat felé egy további épülettömbbel bővült. Az ábrázoláson ugyanakkor már feltűnik a nyugati homlokzat középrésze elé ülő torony.
Egy múlt század végén közzétett fényképfelvétel tanúsága szerint az épület keleti homlokzatának déli részét egyenes karú lépcső által megközelíthető, kőbábos korláttal övezett terasz foglalta el. A rizalitot lezáró orommező középrészét pedig a Seebach-család kőbe faragott címere ékesítette.
A kisméretű kastélyépület a területe előtte elhaladó úttól messze, tölgyfákból, örökzöldekből álló facsoportok mögött bújik meg. 2009-ben felújításra került.