A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. században épült zámorhegyi remeteség. Az épületet a török uralom után a községet újratelepítő Mentler Mihály nagyszombati főbíró 1758-ban emeltette.
A remetetemplom építésénél - az 1761. évi sóskúti canonica visitatio szerint - felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles XIII. században épült patkó alakú román templom maradványait. Az épület - amely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal - hazánk egyedülálló barokk műemlék különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt.
A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngődíszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak.
A remete-templom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A remetetemplom építésénél - az 1761. évi sóskúti canonica visitatio szerint - felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles XIII. században épült patkó alakú román templom maradványait. Az épület - amely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal - hazánk egyedülálló barokk műemlék különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt.
A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngődíszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak.
A remete-templom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható.