Árpád kori templomrom

A település már időszámításunk kezdetétől lakott hely lehetett. Régészek a falu mai területén szarmata temető nyomaira bukkantak, de ilyen leleteket a környező településeken is találtak (Hernád, Táborfalva, Csévharaszt stb.). A szarmata leletek mellett avarkori régészeti leletek is előkerültek. A honfoglaló magyarok használhatták a legeltetésre alkalmas rétjeit. A honfoglalás után a térség Kurszán kezébe került, majd halála után Árpádhoz.
Az egyik közeli település megőrizte Árpád egyik fiának nevét is: Üllő.

A falu közepén egy nagy téren áll az 1440 körül épült gótikus templom tornyának maradványa. A 12 méter magas falazatok anyaga kő és tégla.

Az épületmaradvány műemlék. Előtte áll a 13 aradi vértanúról készített kopjafás szoborcsoport és a tanítók emlékének állított faragott faoszlop.

Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor - egy 1968. évi kezdeményezést követően - a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország földrajzi középpontját. A környék szép, erdős vidék, önmagában is vonzó.