Pusztaszer látnivalói
Hétvezér emlékmű és tanösvény
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Az emlékmű felállításának első gondolata 1861-ben született, amikor 30 aláírással kérvény érkezett Kecskemét város tanácsa elé, amelyben a polgárok azt kérik:
…"miután a városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, - határozza el kérvénnyel járulni az akkori országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren ősi alkotmányunk keletkezésének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeztessék: addig is a város Pusztaszeren majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád-halmának elneveztetvén, ünnepélyesen fölavattassék”…
A kérvény alapján hivatalos városi bizottság kereste fel a helyszínt, ahol jelentést állított össze küldetésének eredményeképpen.
A jelentés rögzíti: …"hogy Pusztaszeren a hét vezér alatt beköltözött a hét hadseregre osztott magyar nemzetnek a haza szent földjén tartott első országgyűlése színhelyén az akkor minden ünnepélyes tény emlékéül emeltetni szokott hét halmot a küldött bizottság feltalálni szerencsés volt."
Ekkor kapta a Szeri-sík hét, a népi történelmi legendárium szerint vezéri dombjának egyike, a Kovácsné-halma az Árpád-halom nevet. 1861. október 28-án tárgyalta az országgyűlés az emlékművel kapcsolatos kérdést, de az időközben kialakult országos és helyi viszonyok a kivitelezést nem tették lehetővé.
Az emlékmű ügye ezután csak 33 év elteltével került ismét elő. 1894. március 17-19-én tartották meg Kolozsváron az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták az emlékmű felépítését, s azt, hogy a magyar ifjúság millenniumi díszünnepségeknek egy részét Kecskeméten, illetve Pusztaszeren rendezzék meg. Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékmű költségeinek fedezésére. A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896. június 20-án csak az alapkő letételére volt mód.
Az emlékmű terveinek elkészítését Lovas Lajos kecskeméti szobrászművész vállalta. A tervek alapján az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Viszont a pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken. 1900. június 24-én avatták fel.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban is áll egy obeliszk, ahol a legenda szerint megkötötték a vérszerződést a honfoglaló törzsek vezérei és megválasztották Árpádot a vezetőjükké. Mások szerint (Kecskemét is ezen az állásponton volt) a híres "első országgyűlés" ezen a helyen történt. A két emlékmű sok vitára adott okot eddig és napjainkban is. A nagy eseményt így mindkét község, Ópusztaszer és Pusztaszer is magáénak tudja.