Református templom

1209-ben Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bencés apátsági templom állt a faluban. 1427-ben már két temploma volt, az egyik kéttornyú, a másik torony nélküli. Lakói a XVI. század végére reformátusokká lettek, 1639-ben népes református egyház. A bencés monostor ekkorra rommá lett, de az apátsági templom megvolt, bizonyára református használatban.

Barkóczy lévai labanc kapitány 1672-ben felégette templomával együtt Poroszlót, lakói elszéledtek. Az egri török pasa megengedte, hogy Tokaj környéki kálvinista halászok szállják meg 1676 körül e puszta helyet, kik helyreállították az apátsági templom tetejét. 1686-87-ben újra lakatlanná lett a falu, de két év múlva kezdtek lakói hazatelepedni. 1696-ban a reformátusok használták az apátsági templomot, míg a másik templom ekkorra rommá lett, és a bencés monostornak is csupán az alapjai látszottak. A templomot Eszterházy Károly katholikus püspök idején női ruhába öltözött férfiak mentették meg az elfoglalástól. A középkori temető szélén álló apátsági templomot 1790-ben bontották le a reformátusok.

E régi templomhelytől egy km-rel távolabb állt egy régi harangláb. Itt építette fel az egyház az új késő barokk stílusú templomát 1790-93-ban. A nyugati homlokzat előtti 34 m magas tornyot 1808-ban készítették. 1906-ban nagyobbították a templomot a déli oldalhajóval, ennek karzatán kapott helyet az orgona. Ekkor készült az iparművészeti remekű faragott szószék és Mózes-szék is. A belső mennyezete sík, vakolt. Az orgona előtt látható a templomépítést megörökítő emléktábla. A templomot belül 1996-ban, kívül 2001-ben újították fel.