Pölöske látnivalói

Mária bölcsője kápolna

Cím Pölöske Petőfi u. 46.760556 N, 16.926118 E
Kapcsolat Web: www.poloske.hu
Padányi Bíró Márton idejéhez (1745-1762) fűződik a pölöskei kis kápolna építése. Parányisága miatt kedveskedve csak Mária bölcsőjének nevezik. A kápolna körül kb.1 méter magas téglából épített bástyafal volt: 4 m hosszú, 2,70 m széles és falmagassága 3 m. A tetőn a homlokzati részen levő kőkereszttel kb. 5 m magas.
Belső alapterülete kb. 6m². Belsejében egy intarziás grófi ebédlőszekrény volt az oltár. Az időjárás viszontagsága igen tönkretette. A falfestmények is igen megkoptak .Az oltáron egy Mária kép van a kisded Jézussal.

Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplójában egyértelmű utalás van a kápolnáról: 1753-ban, a kanizsai főesperességben, Pölöskén új kápolnát emelnek.
Freskói Remete Szent Antalt ábrázolják, a remeték ősatyját, a későbbi pálos rend alapítóját. A másik freskó Szent Borbála, a vártüzérek, várak védőszentje, illetve a fogfájósok védőszentje, akit kegyetlenül megkínoztak, s fogai barbár kiverésével büntették vértanúsága előtt.

Barabás atya hivatkozik írásos emlékekre, hagyományokra, hogy a búcsúszentlászlói kápolnát Pölöskéről hozták az angyalok. Találunk utalást 1949-ben, hogy a kálvária kápolna alatt kripta, vagy legalább is nagy kőkoporsóban valami előkelő rangú Széchenyi pihen.

Ebben a kis Mária kápolnában volt a szentmise a pölöskei búcsú napján szeptember 8-án, valamint a pölöskei fogadott ünnepeken: Illés napján /július 20-án/, Kisboldogasszony előtti szombaton, az úgynevezett Kolera ünnepen, és Szent Vendel napján, október 20-án.

A kápolna építésének ideje ismeretlen. Valószínű, hogy a XIX. század első felében készült. A hívek áhitata a kápolnát Mária bölcsőjének nevezte el.

A kápolnában két alkalommal volt szentmise. Kisboldogasszonykor, melyet a Mária bölcsője búcsújának mondták, a másik alkalomra még nem derült fény, csak annyit tudunk, hogy pálos vonatkozása van, mivel a kápolna freskói Remete Szent Antalt, illetve Szent Borbálát ábrázolják. Összefüggés lehet a vár és a kápolna között, mivel az alagút is innen vezetett le a várba.

A Mária bölcső körül ovális posztamens volt, előtte kovácsoltvas kerítés. A posztamenst 1945 után bontották le, nem kezelték egyházi létesítményként, Széchenyi birtokként emlegették.

A relikviák a kápolna 1991-es tatarozása alkalmával jöttek elő: kánontáblák, feszület, és óntányér. A feszületben valaha zeneszerkezet volt. A szobor, mely a feszület jobb és bal oldalát foglalta, hiányzik. A két gyertyatartó, ugyanazon műhely és kéz alkotása. Az oltárt ellopták, több éve, sajnos nem került elő. A festmény jelenleg nem a templomban van, mivel félő, hogy azt is ellopják.

1991-ben elkezdték a kis kápolnát renoválni, kárpátukrajnai mester végezte a munkát. Megtalálták a gyertyatartó hiányzó tüskéjét is a kinti földmunkák alkalmával.

A kápolna falára az évek során, a kisboldogasszonyi misére mindig újabb mészréteget raktak, ezáltal a fal 5 cm-rel lett vastagabb. A renoválás alkalmával külszíni freskót is találtak, mely Máriát, karján a kis Jézussal ábrázolja. Feltehetően a Szent család látható a képen, de az is lehet, hogy a harmadik alak Keresztelő Szent János.

Ma a kápolna üresen áll, a kegytárgyakat elszállították onnét, ajtaja zárva.
Poloske_Kapolna.webp