Református templom

A templom egykori szentélye mellett emelkedő fa harangtorony 1791-ben épült, a 11 méter magas, tölgyfagerendákból ácsolt tornyot a szoknya- és a sisakrészen fazsindely fedi, kerengő nélküli törzse deszkázott. A román stílusú, XIII. századi épület szerkezete, eredeti részletei jellegzetes Árpád-kori formát mutatnak. Erős népi hatásra utal, hogy bejárati ajtaja nincs tengelyben, nincs egyetlen mérete, ami szabályos lenne.

Keskeny ablakainak csúcsívét két összetámasztott tégla alkotta. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajójának falai nem párhuzamosak, hanem a szentély felé szűkülnek.

A román stílusú, egyhajós, négyszög szentélyű téglatemplomot a XIII. században emelték. Története: Egy tűzvész után a XV. század első felében újjáépítik, freskókkal díszítik. Nem tudjuk, hogy a falu lakossága és földesura mikor tért át a református hitre. Tény, hogy a református egyház 1597-ben alakult, az anyakönyveket 1786 óta őrizték meg. 1748-49-ben a nyírbátori minoriták írják: “ACATHOLICI USURPANT ECCLESIAM QUONDAM CATHOLICAM.”

Az 1779-i kánoni vizsgálat ugyanígy beszél róla, és megemlíti katolikus templomra valló beosztását, sekrestyét és oltárhelyeit. Viszont ebben az évben újabb átépítés és tatarozás volt a födémcserével kapcsolatban. A tető zsindelyezését a reformátusok végezték. A különálló haranglábon kis harang függ. Pesty Frigyes mutat rá arra, hogy Nyírbéltekről áttelepültek Encsencsre és Piricsére a kálvinisták, s így került néhány liturgikus tárgy is Nyírbéltekről Piricsére. Az 1786-ban kezdődő egyházközségi anyakönyv bejegyzései tudósítanak az 1756-ban Szathmáry Sámuel prédikátorsága és Hajnal János bírósága idején elkészített mennyezetről, az 1791-ben épített és 1839-ben megújított harangtoronyról, a benne lévő két harangról (1838. és 1845.). 1852-ben és 1856-ban ismét megújult a templom. Ennek egyik tanúja a jelenlegi famennyezet. 1722-ből és 1799-ből való harangját az 1808-i canoni ca vistacio említi.

A templom belsejének leírása: A bejárat belső oldalán látható az eredeti, kívül eltüntetett csúcsív, ajtószárnyának nyugati, belső oldala vasszögekkel van kiverve. Reteszes zárja XVIII. századi, eredeti kulccsal.

Az egész belsőt famennyezet fedi. A diadalívet kiszélesítették, csak alul látható az eredeti szűkebb nyílásindítás. A nyugati és keleti karzatok XIX. századiak. Berendezés: Padok. Egyszerű, íves, késő barokk, oldallezárással, amelyek fenn volutásan végződnek. A festés alatt kivehető, hogy a berendezést 1801-ben Ferenc Úr – állítólag Somossy Ferenc – kurátorságának idején készítették. Papi szék. Egyszerű, késő barokk hátdíszítéssel.

A szentélytől néhány méterre emelkedő fa harangtorony műemlék jellegű építmény. 1791-ben építették, s jóval alacsonyabb, mint felső Tisza-vidéki társai. A 11 méter magas, tölgyfagerendákból összeácsolt tornyot a szoknya- és a sisakrészen fazsindely fedi, kerengő nélküli törzse deszkázott. Négyzet alakú alapgerenda rácsának mérete 5,2 m x 5,2 m. A toronyban két harang látható.