Boldog Özséb-kilátó

A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.

Történet:
A kilátó Boldog Özséb esztergomi kanonokról kapta nevét, aki a 13. században, a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Özséb 1246-ban hat társával együtt elvonult a mai Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségébe, ahol barlangokban és az erdőkben remetéskedett. A Pilisben a legtöbb középkori kolostor a Magyar Pálos Rendé volt, a szervezet alapítása részben ehhez a helyszínhez kötődik. A kolostorok romjainak egy részét ma is fellelhetjük. Később a térségben felépítették a Santa Crux vagyis a Szent Kereszt vagy Keresztúr nevű monostorukat. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével 1308-ig kellett várni, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek.

Megközelítés:
A Boldog Özséb-kilátó megközelítése több irányból, de csak gyalogosan, illetve kerékpárral lehetséges. A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregből érhető el: a zöld kereszt, majd a zöld sáv, végül – mellőzve egy jobbra kiágazó zöld háromszög jelzést – a balra rézsútosan kiágazó zöld háromszög jelzést követve. Kerékpárral, vagy babakocsit tolva az erdészeti mű- és földúton lehet feljutni. Pilisszántó határától vagy Pilisszentkereszt központjából előbb a piros sáv, majd a zöld sáv és végül szintén a zöld háromszög jelzéseket kell követni. Mindhárom kiindulási ponton van a személyautóknak parkolási lehetőség és helyközi autóbuszmegálló is.