Pannónia fővárosából Aqvincumból négy főútvonal indult ki. Közülük az egyik a hegyeken keresztül a mai bécsi országút irányát követve haladt és Aquincumot Brigetió (Szőny) légiós táborával kötötte össze. Az útvonal Óbudán keresztül a Vörösvári és a Bécsi út vonalát követte.
Az ürömi vasútállomás környékén valószínűleg kettéágazott. Innen két nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagykevély és a Ziribár hegy oldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár Dny-i szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban.
Pilisszántóról a Pilishegy és a Gyertyános között haladt az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz. Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta:
Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán... egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is.
A pilisszántói római katolikus templom előtt két mérföldkőtöredék látható, amelyek a múlt század első felében kerültek elő. 1840 körül már mai helyükön voltak. Feliratukat Rómer Flóris írta le először: A nagyobbik töredék csaknem ép darab, anyaga fehér mészkő magassága: 262 cm, átmérője: 60 cm, betű magassága: 6-ll cm.
A mérföldkövet 230-ban állították. A feliratban lévő számok nem láthatók, azokat több változatban írták le.
A távolsági adat ma már megállapíthatatlan. Ha XII MP számítunk, akkor a kő Pilisszántó határában, ha [V]I, vagy [VI]I, esetleg [\TI]I. - bár ez kissé szűken férne el - akkor Vörósvárná! állt.
A Kálvárián túli területet a néphagyomány „Pri kamenyi" (Kőnél) néven nevezi. Mivel ott ma semmilyen kő nincs, feltételezzük, hogy ez a mérföldkő valaha ott azon a helyen állt, valahol a római út mentén.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az ürömi vasútállomás környékén valószínűleg kettéágazott. Innen két nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagykevély és a Ziribár hegy oldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár Dny-i szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban.
Pilisszántóról a Pilishegy és a Gyertyános között haladt az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz. Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta:
Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán... egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is.
A pilisszántói római katolikus templom előtt két mérföldkőtöredék látható, amelyek a múlt század első felében kerültek elő. 1840 körül már mai helyükön voltak. Feliratukat Rómer Flóris írta le először: A nagyobbik töredék csaknem ép darab, anyaga fehér mészkő magassága: 262 cm, átmérője: 60 cm, betű magassága: 6-ll cm.
A mérföldkövet 230-ban állították. A feliratban lévő számok nem láthatók, azokat több változatban írták le.
A távolsági adat ma már megállapíthatatlan. Ha XII MP számítunk, akkor a kő Pilisszántó határában, ha [V]I, vagy [VI]I, esetleg [\TI]I. - bár ez kissé szűken férne el - akkor Vörósvárná! állt.
A Kálvárián túli területet a néphagyomány „Pri kamenyi" (Kőnél) néven nevezi. Mivel ott ma semmilyen kő nincs, feltételezzük, hogy ez a mérföldkő valaha ott azon a helyen állt, valahol a római út mentén.