Pilisszántói kőfülke

A Pilisszántói-kőfülke hossza mindössze 22 méter. Két bejáratú barlang, felső bejárata a közelmúltban szakadt fel a felszínre. Ezzel együtt a barlang magassága 14 méter. A kelet felé néző klasszikus, kemence szerű bejárata a hegyoldal leszakadozásával nyílt meg. A terem szemközti magas falfelülete a fagyhatás kőzetaprító hatására szinte mesterségesnek tűnik. Az időjárástól elzártabb magas, kupolaszerű boltozatban a víz oldó hatásának nyomait, gömbüstöket lehet látni. Ezekben, az egyre vékonyodó kőzethús miatt, csak kisebb függőcseppkövek keletkeztek.

Figyeljük meg, hogy a barlang napsütötte felületei elől miként húzódnak el az árnyékosabb zugokba, a „homályzónát” inkább kedvelő alacsonyabb rendű növények. Apró levélkéiről ismerni fel például az Aranyos fodorkát.

Figyelem! A barlang felső bejárata természetes felszakadással nyílt meg. Ez annak az eredménye, hogy a barlang felső részének fedő kőzetrétegei meggyengültek. Ne közelítsük meg, a nyílás lentről biztonságosan tanulmányozható!

A barlang, amely Orosdy-kőfülkeként is ismert, az innen előkerült tetemes mennyiségű régészeti leletanyaghoz képest meglepően kis méretű. Az alig 40 négyzetméter alapterületű terem, mindössze 2-3 méter mélységig lett feltárva, elérve ezzel a barlang sziklás aljzatát.
Az előkerült leletegyüttes jól példázza, hogy a barlang nem a „jól belakható” kategóriát képviseli, hanem inkább volt vadásztanyája a jégkorszak emberének. A Pilis-tető kőzetanyaga dachsteini mészkő.
A meredeken kelet felé dőlő vastag mészkőrétegek csipkézett sziklatarajjal magasodnak a Pilisszántói-nyereg fölé. A sziklaszirtben nyíló barlangok, a kőzet repedésein át feláramló termálvíz oldó hatására alakulhattak ki. Ugyanígy keletkezett a hegy túloldalán, a Klastrompuszta fölött nyíló Ariadne-barlangrendszer is, amely ma Magyarország harmadik leghosszabb barlangja.