Orosdy-kastély

1895-ben, amikor Orosdy Fülöp nagykereskedő - Kossuth egykori titkárának fia -szülőhazájából, Törökországból végleg Magyarországra költözött, más nagypolgárokhoz hasonlóan birtokot akart vásárolni. Baross Károly pilisszántói birtokos ebben az évben tette közzé terveit egy kiadvány formájában, miszerint villatelepet létesítene a Pilis-hegy oldalán, Ilona-telep néven. Ez a terve végül nem valósult meg, mivel Orosdy Fülöp az egész birtoktestet megvásárolta. A hely szinte kínálkozott vadászkastély építésére. A terveket a hazai arisztokrácia által kedvelt és sokat foglalkoztatott, kiváló építész, Meinig Artúr készítette el 1899-ben, s az építkezést még abban az évben meg is kezdték. A hajdani épületegyüttes minden ízében praktikus, korszerű, mégis elegáns és monumentális hatású volt.

A parkhoz érve, szemben az impozáns kapuépület állt, amelyet a korábbi Baross-féle erdőőri lak kibővítésével hoztak létre. Ez az épület részben az erdész lakásaként, részben istállóként szolgált. A parkban szerpentinúton haladva a kastély déli oldalához érkezünk. Közepén a hajdani díszes, szecessziós stílusú főbejárat, fölötte oszlopokon nyugvó erkéllyel. Ez volt talán a kastély legszebb részlete. Balra az egyszerű kialakítású cselédségi szárny, amely a főépülettel kis udvart fog közre. Kelet felől nézve a kastélyt, jól megfigyelhető annak funkcionális tagoltsága. Míg az alacsonyabb, tagoltabb tömegformálású épületrészben a reprezentatív helyiségek voltak, a leginkább egy középkori vár lakótornyára emlékeztető toronyban a háló és vendégszobák kaptak helyet. A kastély építésekor az akkori legmagasabb kényelmi és technikai követelményeknek felelt meg. Volt saját áramfejlesztője, és már megépülte-kor bevezették a telefont.
A vízzel való ellátást az épülettől kb. 300 méterre található bővizű Trézsi-forrás biztosította, melyből - mivel hozzávetőleg 70 méterrel fekszik magasabban, mint a kastély - a víz a közlekedő edények törvényének megfelelően meg tudta tölteni a csöveket, még a húsz méter magas toronyban is!

A Trézsi-forrás fölé mesterséges cseppkőbarlangot építettek, környékét örökzöldekkel ültette be a tulajdonos. A parkban nagyrészt meghagyták a természetes növényzetet, a kiirtott részekben pedig különböző fenyőféléket ültettek. 1905-ben Orosdy Fülöp bárói rangot kapott. Halála után - 1930 - érte az első átalakítás a kastélyt: a déli homlokzat loggiájának faárkádjait kiverték, a fakorlátokat vasra, illetve terméskőre cserélték.

A negyvenes évek elején a légierőhöz tartozó tisztek üdültek itt. Ebben az időszakban, 1943-ban itt forgatták Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepben a Makrancos hölgy című film egy részét. A filmben a kastély egyes külső részletei mellett belseje, berendezése is jól megfigyelhető. A nagyméretű, két szintet magába foglaló hall köré csoportosultak a különböző reprezentatív helyiségek. Volt a kastélyban tükörszoba, fegyveres és... török szoba... is. (Az utóbbi valószínűleg br. Orosdy Fülöp törökországi születésével és ottani gyűjtőtevékenységével hozható összefüggésbe.)
A kastély berendezését dúsan faragott historizáló bútorok alkották. 1945-ben a harcok során a kastély bombatalálatot kapott, de nem sérült meg súlyosan. Kisebb károk a parkban is keletkeztek.

A háború után azonban annál nagyobb kár érte az épületet. Előbb kifosztották, majd 1953-ban teherautókon odaszállított rabokkal „rendbehozták". A kapuépületet lebontották, a kastély téglaburkolatát leverték. A cselédszárny tetejét lebontva azon tetőteraszt alakítottak ki. A kastély így a Belügyminisztérium üdülőjeként szolgált egészen a hetvenes évekig, amikor is a Fővárosi Tanács kezelésébe került, és értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolája lett. Mivel közel kb. 80 gyermek otthonául szolgált, újabb átépítésre volt szükség. Ekkor a hallt két szintre osztották, és beépítették az épület déli oldalán - korábban már átalakított - erkélyeket. Így ez a homlokzat szinte teljesen elvesztette eredeti alakját.
Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat tuladjonában áll. Pilisszántó Zarándok település így a Kastély zarándokszállásként nyújt szálláslehetőséget.