A Keresztes kő, egy titokzatos vésetekkel ellátott kődarab, 2000 szeptemberében a pilisszántói régi temetőben végzett ásatások során került elő, amely a Pálos Keresztes Kő nevet kapta, mivel többek szerint ez a kődarab a pálos rendet alapító Özséb sírkövének egy darabja lehet. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen, jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.
Keresztes kő, egy nagy, és két kisebb keresztet ábrázoló kőről már a megtalálásakor feltételezték, hogy egy nagyobb dombormű, vélhetően egy sírkő része lehetett, s bár a környéken más hasonló vésetekkel díszített, de jóval kisebb töredékek is előkerültek, a Keresztes Kő további darabjait eddig nem sikerült megtalálni.
A régészek szerint ilyen motívumú lelet Magyarországon még nem került elő, de máshol sem. A legközelebbi párhuzamot a bolgár és boszniai „bogumilista” sírköveken található vésetek jelentik. A hasonlóság azonban ezekkel csak részleges, a kövön ábrázol kereszt pedig semmilyen hagyományos keresztábrázoláshoz nem hasonlítható. Ez a kereszt sokkal inkább egy töviskereszthez hasonlatos, amely alatt jól látható egy barlangban, vagy boltív alatt álló emberalak. Vagyis a kövön ábrázol szent kereszt vélhetően e helyszín felett állt hajdanán.
A krónikák szerint a kolostort Özséb a Pilis-hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapította, és halála után itt temették el a főkolostorban. Vagyis a szent keresztet ábrázoló szántói kő egy olyan nagyon régi sír közelében került elő, ahol régészeti ásatások bizonyították, hogy egy 13. századi templom, ill. kolostor maradványait rejti a föld. Nem kizárt, hogy a szántói szent kő hajdanán a pilisszentkereszti főkolostorban vagy annak közelében, tehát valóban Özséb feltételezett sírjának közelében állt.
A Keresztes kőröl elterjedt, hogy különös energiákat bocsát ki magából, amelyek valamilyen szinten hatnak a körülötte lévő tárgyakra, elsősorban a műszaki eszközökre (kamerák, fényképezőgépek romlanak el). Sőt, a kő energiája még az emberekre is hat. A kő közelébe kerülőknek gyakorta megfájdul a fejük, amit egyesek a kő által kibocsátott rezonanciával hoznak összefüggésbe.
Ez az egész Pilist átjáró energia tette szakrális központtá a térséget, ahová még ma is sokan szerveznek zarándoklatokat, hogy feltöltődjenek a Föld vagy a kozmosz energiáival. Hogy érthető legyen a dolog: a kőnek állítólag olyan lélektani hatása van, amely során azoknak, aki pozitív gondolatokkal közelednek felé, a kő felerősíti pozitív érzéseit, míg a negatív ellenérzések tapasztalása esetén (hogy ezt a kő miként oldja meg, nem tudni) migrénes fejfájást okoz.
A Keresztes kő jelenleg a Baross-ház zárt pincéjében tekinthető meg, előzetes időpont egyeztetést alapján. A látogatásra bejelentkezni a Pilisszántó Község Önkormányzatánál (Pilisszántó, Kossuth Lajos u. 92., Telefon: +36 26 349-544, +36 26 349-558) lehet.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Keresztes kő, egy nagy, és két kisebb keresztet ábrázoló kőről már a megtalálásakor feltételezték, hogy egy nagyobb dombormű, vélhetően egy sírkő része lehetett, s bár a környéken más hasonló vésetekkel díszített, de jóval kisebb töredékek is előkerültek, a Keresztes Kő további darabjait eddig nem sikerült megtalálni.
A régészek szerint ilyen motívumú lelet Magyarországon még nem került elő, de máshol sem. A legközelebbi párhuzamot a bolgár és boszniai „bogumilista” sírköveken található vésetek jelentik. A hasonlóság azonban ezekkel csak részleges, a kövön ábrázol kereszt pedig semmilyen hagyományos keresztábrázoláshoz nem hasonlítható. Ez a kereszt sokkal inkább egy töviskereszthez hasonlatos, amely alatt jól látható egy barlangban, vagy boltív alatt álló emberalak. Vagyis a kövön ábrázol szent kereszt vélhetően e helyszín felett állt hajdanán.
A krónikák szerint a kolostort Özséb a Pilis-hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapította, és halála után itt temették el a főkolostorban. Vagyis a szent keresztet ábrázoló szántói kő egy olyan nagyon régi sír közelében került elő, ahol régészeti ásatások bizonyították, hogy egy 13. századi templom, ill. kolostor maradványait rejti a föld. Nem kizárt, hogy a szántói szent kő hajdanán a pilisszentkereszti főkolostorban vagy annak közelében, tehát valóban Özséb feltételezett sírjának közelében állt.
A Keresztes kőröl elterjedt, hogy különös energiákat bocsát ki magából, amelyek valamilyen szinten hatnak a körülötte lévő tárgyakra, elsősorban a műszaki eszközökre (kamerák, fényképezőgépek romlanak el). Sőt, a kő energiája még az emberekre is hat. A kő közelébe kerülőknek gyakorta megfájdul a fejük, amit egyesek a kő által kibocsátott rezonanciával hoznak összefüggésbe.
Ez az egész Pilist átjáró energia tette szakrális központtá a térséget, ahová még ma is sokan szerveznek zarándoklatokat, hogy feltöltődjenek a Föld vagy a kozmosz energiáival. Hogy érthető legyen a dolog: a kőnek állítólag olyan lélektani hatása van, amely során azoknak, aki pozitív gondolatokkal közelednek felé, a kő felerősíti pozitív érzéseit, míg a negatív ellenérzések tapasztalása esetén (hogy ezt a kő miként oldja meg, nem tudni) migrénes fejfájást okoz.
A Keresztes kő jelenleg a Baross-ház zárt pincéjében tekinthető meg, előzetes időpont egyeztetést alapján. A látogatásra bejelentkezni a Pilisszántó Község Önkormányzatánál (Pilisszántó, Kossuth Lajos u. 92., Telefon: +36 26 349-544, +36 26 349-558) lehet.