Boldogasszony-kápolna

A Szent György-vonalon álló kör alakú kápolna ősi forma, több szempontból is Árpád-kori fénytemplomokkal azonos lényegű. A földtől négyszög formában induló oltár az ég felé emelkedve az egyetemesség körében végződik. Pilisszántói őseink emlékét az oltárban beépített szenteltvíztartó őrzi, mely egykor generációkon keresztül a régi ravatalozó tartozéka volt. Rozmaring ágacskát belemártva szentelte meg az elhunytat a részvétet nyilvánító, mielőtt a koporsót lezárták. A kupola felülvilágítója a szántói Pálos Keresztes Kő formáját követi. A keletre néző kápolnában elhelyezett Boldogasszonyt a felkelő nap fényébe öltözteti. A szobor Péterfy László munkája.

A pilisszántói Boldogasszony-kápolnát a helyi polgármester és a falu hívőinek kezdeményezésére építették a mellette lévő bánya mészköveiből. A kápolna keletre néz. Amikor készen lett és a Boldogasszonyt is a helyére került, az emberek azt tapasztalhatták, hogy a felkelő napban ragyog Mária szeme. Péterfy László üveggömböket épített az általa megálmodott szoborba. Ahogy ott imádkoztak előtte a népek, egyszer csak úgy érezték, hogy a hely és Csíksomlyó között valamiféle kapcsolatnak kell lennie. Két asszony fel is kerekedett, és elindult Csíksomlyóra gyalog. Hogy mennyi ideig mentek, nem tudjuk, de odaértek, és pünkösd hajnalán a búcsúsokkal együtt várták a napfelkeltét. A napba öltözött Boldogasszony jelenését. A pilisi teremtés ragyogó látványát vitték hívő tekintetükkel a hajnali fény Babba Máriájának.