Baross-Jurkovich-kúria

Az egykori kúria 1826-ban épült, majd átalakították és óvodaként működtették.

Építette 1826-ban Gyurkovics (Turkovics) Márton és Mátyás, akik e helységre királyi adományt és pilisszántói előnévvel magyar nemességet nyertek 1824-ben. Később a Baross-családé 1945-ig. Tarthatatlan hagyomány szerint Clark Ádám műve, aki azonban az építés évében 15 éves volt. A kastély északi, L alakban az utcára könyöklő szárnya, amelyet teljesen átépítettek s ma plébánia gyanánt szolgál, a Gföller Jakab által 1772-ben tervezett plébániaházzal nem azonosítható (OL Kam. Hung. Aedif. 1772 N° 534).

Jellege: A főútvonalra párhuzamos melléképületeivel cour d'honneur-szerűen támaszkodó, magasföldszintes, szabadon álló, kisméretű, klasszicista kastély 1826-ból.

Külső: A díszudvart pálcatagos kovácsoltvas kerítés, illetve kapu zárja le, jobbról, balról egy-egy párhuzamosan álló, jellegtelen, földszintes melléképület, ezek közül az északi L alakban az utcára könyököl. A kastély (keleti) főhomlokzatának porticusához 11 fokos kő lépcső vezet. Középen négypárkányos pillérre, illetve négy belső félpillérre támaszkodó timpanonos szabad csarnok. A középajtó és tőle jobbra-balra egy-egy ablak szemöldökét alacsony timpanonok alkotják, a csarnok mennyezete kazettás kiképzésű. Az oszlopcsarnoktól jobbra-balra osztó- és övpárkányok között három-három ablak lándzsás pálcarácsokkal. Magas lábazat, többszörösen tagolt ereszpárkány, új cseréptető. Fő- és oldalhomlokzatain küllős sávozású, félkörös alagsori ablakok, lándzsás, sugaras rácsokkal. Oldalhomlokzatain három-három egyszerű ablak. Hátsó homlokzata földszintes, kialakítása a főhomlokzatéval azonos. A hátsó porticus itt a kocsialáhajtó szerepét tölti be.

Belső: A hátsó homlokzat kocsialáhajtóján keresztül a T alaprajzú előcsarnokba lépünk, amelynek párkányos falpillérei fölött félkörös lunetták ívelnek. Az egy és fél szintmagasságú mennyezet mezőit profitált kazetták alkotják. A főtengelyben áll a hossznégyszögű, szintén felmagasított díszterem, amelynek hosszfalait kettőzött, rovátkolt pilaszterek, illetve a sarokban 34 és M-es falpillérek tagolják. A harántfalak ajtónyílásai két oldalán egy-egy hasonló pilaszter. Valamennyi falpillér részben aranyozott, kettős akanaiszlevél-csomókból alkotott empire jellegű fejezetben végződik. Rajtuk részben aranyozott, ökörszemes párkány nyugszik, majd e fölött vissza-, majd ismét előrelépő, részben aranyozott tojássorokkal, ül. fogrovattal váltakozva díszített kilenc tagú, homorú párkány keretezi a terem tükör mennyezetét. Innen északra alkóvos terem, amelyet két rovátkolt keményfa oszlopra, illetve pillérre támaszkodó, faragott fa architráv tagol. Az oszlopok fejezetein kettős akantusz levél-faragványok, a képszéken empire szalagcsokros koszorúsor, illetve fogrovat díszlik. Fölötte akantusz-leveles gyámsorokkal ékesített fából faragott bogyós ágak között pelikán. Az egész építmény újabban átfestett, az aranyozás nyomaival. A tér középen hátraugrik, fölötte párkányos tükörmennyezetek. Az ajtók nyolcmezősek, aranyozott szegőlécekkel és eredeti sárgaréz szerelvényekkel. Az alagsorba rozettásdíszű, szépen kovácsolt lépcsőkar kanyarodik, lent csehsüveg boltozatos terek, a konyha boltozatát két oszlop tartja.