Szent Bertalan kápolna

A Petőmihályfai szőlőhegy, kialakulásától kezdve nagy szerepet játszott a falu, és a környező településeken élők életében. A szőlőműveléshez kapcsolódó munkák a lakosság mindennapos elfoglaltságává váltak. A falu közösségi életének egy része a szőlőhegyen zajlott.

A faluban nem volt templom, csak egy haragláb, a hitélet kikerült a szőlőhegyre is. A gazdák fontosnak tartották, hogy a hegynek védőszentet válasszanak, és kápolnát építsenek a hegy kiemelkedő pontján, (240m tengerszint feletti magaslaton).

Már a török időben is állt itt egy fa harangláb, amelyet Szent Márk tiszteletére emeltek, és amelynek helyére először 1740-ben egy fa kápolnát építettek.
„A kápolna oltárán 1758-as feljegyzés szerint Szent Bertalan apostol és Szent Mihály arkangyal szobra állt. Előtte három kereszt, Jézusé, és a két latoré. Tulajdona: miseruha, egy réz kehely, egy fa láda a miseruhának, két asztal, egy kereszt és egy 55 fontos harang 1743-as felirattal, továbbá kihelyezve a gazdákhoz 21 forint vagyon.”

Genthon István 1951-ben, a Magyarország műemlékei című művében még megemlíti, hogy a kápolna a VIA-REGIA (nagy római út),- ma Katonák útjának nevezzük- mentén állt.

„Az 1831-es vizitáció szerint is még fából van a hegyi kápolna, csupán az alapja tégla. Misét háromszor mondanak benne: augusztus 25-én (Szt. Bertalan), Szent János napján, és áldozócsütörtökön, ekkor tartották a hegyi összejövetelt is. „

Az épület mai formáját, 1858-ban nyerte el. Téglából épült barokk kápolna egyhajós építésű, a szentély félköríves záródású.
A kápolnát 1990-ben a község és a környező lakosság társadalmi munkában újította fel.

Az utóbbi években a szőlőhegyen kétszer tartanak misét, augusztus 20-án, és Szent Bertalan napjának hétvégéjén, ekkor van a település búcsúja is.

A kápolna bejárata előtt ma is látható emlékkeresztet 1954-ben állították.