A szájhagyomány szerint a múltban településünk lakói innét hordták az agyagot a vályogházak építéséhez. Így alakult ki a tó medre. A tél során képződött jeget is felhasználták. A falu szélén állt a CSALI csárda. Ennek udvarán volt egy jégverem. A farsang idején a petőházi legények ide hordták a jeget, amit a sertés- és vadhúsok hűtésére, eltartására használtak. Egykor a tó mellett, a Petőfi utca végén működött a falu kovácsműhelye, amely a tó vizét használta hűtővízként. A falusi életformának szerves része volt a háztáji állattartás. A kacsákat és libákat reggelente a tóhoz terelték. Itt táplálkoztak egész nap, majd este mindenki hazaterelte a saját jószágait. Általában ez a gyerekek feladata volt. A juhok gyapját is a tó vizében mosták.
Napjainkban a tó a Petőházi Horgász Egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg.
A belső tó környezete rendezett, parkosított. Kis faház és egy piknikező hely is kialakításra került. Hidegebb teleken sportolásra alkalmas jégfelület képződik. Ilyenkor korcsolyázók veszik birtokukba a tavat.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Napjainkban a tó a Petőházi Horgász Egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg.
A belső tó környezete rendezett, parkosított. Kis faház és egy piknikező hely is kialakításra került. Hidegebb teleken sportolásra alkalmas jégfelület képződik. Ilyenkor korcsolyázók veszik birtokukba a tavat.