A hagyomány szerint Perbaldus nevű remetétől, Szent István király gyóntatójától veszi nevét, a ki Szent István királytól visszavonulási engedélyt kapván, a mai Perbál helyén telepedett le. A szent hírében álló remetét számosan keresték fel, s lassanként ott telepedtek le körülötte. Így keletkezett a helység. Az Aynárd nemzetség ősi birtoka. Plebániája 1332-33-ban már fönnállott s ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. 1348-ban Prebor néven említik az oklevelek.
Az 1401-1405. években kelt oklevelek Szent Miklós tiszteletére épült templomát említik. Az 1580-81. évi török kincstári adólajstromokban már pusztaként szerepel, keresztény lakosok nélkül. Jövedelmét 1000 akcsére tették. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690-95. évi összeírásban a község neve sem a lakott, sem az elpusztult helységek között nem fordul elő. 1737-ben még mint puszta, a telki apátság birtokában volt.
A XVIII. századi templom alaprajzában megőrizte középkori formáját: 10 méter hosszú, 9 méter széles szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, a vakolat alatt szépen faragott középkori kövek vannak. A hajó eredeti nyugati zárófalának sarkainál rézsűsen álló két támpillér található. 1333-ban István perbáli plébános 3, 1334-ben András 4 garas pápai tizedet fizetett. A perbáli Szent Miklós templom kegyurasága 1401-ben az Aynárd nemzetség tagjai és Maróti János között oszlott meg. 1725-ben nagy, romos, régi, de álló templomot írnak le, amelyet a mai templom építésekor felhasználtak.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az 1401-1405. években kelt oklevelek Szent Miklós tiszteletére épült templomát említik. Az 1580-81. évi török kincstári adólajstromokban már pusztaként szerepel, keresztény lakosok nélkül. Jövedelmét 1000 akcsére tették. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1690-95. évi összeírásban a község neve sem a lakott, sem az elpusztult helységek között nem fordul elő. 1737-ben még mint puszta, a telki apátság birtokában volt.
A XVIII. századi templom alaprajzában megőrizte középkori formáját: 10 méter hosszú, 9 méter széles szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, a vakolat alatt szépen faragott középkori kövek vannak. A hajó eredeti nyugati zárófalának sarkainál rézsűsen álló két támpillér található. 1333-ban István perbáli plébános 3, 1334-ben András 4 garas pápai tizedet fizetett. A perbáli Szent Miklós templom kegyurasága 1401-ben az Aynárd nemzetség tagjai és Maróti János között oszlott meg. 1725-ben nagy, romos, régi, de álló templomot írnak le, amelyet a mai templom építésekor felhasználtak.