Nagyboldogasszony templom

A település első, középkori temploma a török uralom alatt pusztult el a faluval együtt. 1735-ben Groll Adolf püspök építtetett új templomot a kor építészeti stílusában, barokk stílusban, kupolás téglaboltozattal, nyomott félkörívekkel.

A templom eredetileg 19 m hosszú, 9 m széles és 8.5 m magas volt, a szentély 4.5 m széles, 7.90 m magas. A z oldalajtónál meglévő kő szenteltvíztartó a templom építésének idejéből való. Zichy Ferenc püspök a templomhoz 1762-ben tornyot építtetett, Zalka János győri püspök pedig 1875-ben megnagyobbítatta (a belső tér 19 m hosszúságból 35 m lett), tornyát új, magasabb és szebb süveggel díszítette. A toronyba a 18. század végén órát helyeztek, ami csak az órákat ütötte. Az óra szerkezete nagyon megkopott, ezért a múlt század elejétől egészen a közelmúltig, az óra cseréjéig nem működött.

A templom építésének 200 éves jubileuma alkalmával az oldalfalakat és a kupolákat művészileg kifestették, egyúttal külsejét és a plébániaépületet renoválták. Gyűjtésből és adományokból üvegfestményű templomi ablakok is készültek.

A templom értékei között tartják számon többek között a barokk főoltárt két szent és két angyal szobrával, a Jézus születése oltárt, az 1715-ből származó barokk ezüst kelyhet, a rokokó réz ereklyetartót, valamint az olajfestményeket. Egyedülálló barokk alkotás a Királyok imádása oltár, mely a három király betlehemi látogatását ábrázolja.