Dombay-tó

Pécsváradtól nyugatra, mintegy 2 km-re terül el a Tóvölgy a Dombay-tóval. Vizét a Kisnádasi-forrásból nyeri, amely elpusztult középkori falu, Kisnádasd nevét őrzi. A falu a pécsváradi apátság birtoka volt, Pécsvárad, Hetény és Szilágy határolta. A forrás felett nyugatra az Aranyhegy emelkedik.

A patak mellett malmok sorakoztak: a Pécsi-malom, Meiszter- illetve későbbi lakója után Kútor-malom (ma itt van Pécsvárad Város Önkormányzatának ifjúsági tábora), a tó alatt Csordos-malom (ma itt van a Zengő Ifjúsági Tábor), a vasút alatt Koch-malom (ma is a család birtokában), a régi országút alatt a Hauck-malom, a 6-os út alatt a Kleisz- vagy Gerner-malom, Fuller-malom, Jäger-malom és végül Erzsébet község közelében a Driesz-malom.

Dombay János régész javasolta 1959-ben a Pécsváradon ülésező és az ő ásatásaival ismerkedő megyei vezetőknek, hogy egy gát megépítésével mesterséges tó alakítható ebben a gyönyörű környezetben. Palkó Sándor megyei tanácselnök vezetésével megkezdődtek az előkészületek. A 11 kataszteri hold terület kisajátítása után a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal 350 000 Ft-os költségen elvégeztette a földmunkákat, megépült egy 71 méteres gát zsilippel és a partoldalt helyenként burkolták. 1961 tavaszán 7,5 kataszteri hold területen, ezen belül 1,3 hektár vízfelülettel, összesen félmillió forintból elkészült Baranya első mesterséges csónakázótava. Térfogata 16 900 m3, a legnagyobb mélysége 3 méter, átlagos melysége 1,3 méter.

A Pécsváradi Tanács 1962-ben átvette az üzemeltetést, és úgy döntött, hogy a tó őrizze az akkor már egy éve halott Dombay János emlékét, így lett a Tóvölgyből Dombay-tó. Öt év múlva felavatták az emlékkövet, Vígh Tamás budapesti szobrászművész alkotását