Pintér-kert

A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta.
A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János (l. fotó), botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét.
A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is. Jelentős értéket képviselnek az orchideafajok, valamint látható a kertben a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható.
Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást: a Pintér-kert a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központjában zajló foglalkozások, táborok gyakorlati foglalkozásainak állandó helyszíne. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozza a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttese, az aranyhalas medence a vízköpő puttóval. A kertben elhelyezett kőszobrokat a Nagyharsányi Szoborparkban készítették hazai és külföldi szobrászművészek az 1960-as, 1970-es években.
A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

Az arborétum részei
Az alsó rész a gyűjteményes kert. A közel száz évvel ezelőtt létrehozott arborétumnak csupán ez a része volt megtekinthető a 2013-ban lezajlott rekonstrukciót megelőzően. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatják be a kertet, megcsodálva a fás- és légyszárú növényeket, a két kis tavat, valamint a Nagyharsányi Szoborparkban készült műalkotásokat. A kert bejárati részén található a főként vakok és gyengénlátók számára kialakított "illat- és színkert". Az alsó kertrész felső határát a filagória jelzi, ahonnan átlátás nyílik a Havi-hegyi kápolnára és Rétfalvi Sándor corpusára.
A felső rész, mely 2013 őszétől látogatható, a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja a vendégeknek. Rekonstrukcióját és megnyitását követően a kert ezen parkerdő jelleget kapott részének első számú attrakciója a természetes vegetáció és a városi panoráma. A parkerdő és természetszerű bokorerdő jelleg megőrzése mellett a gyűjteményes karaktert folyamatos telepítésekkel fokozatosan itt is kialakítjuk. A kertnek ez a része igen meredek, a szintkülönbség néhány száz méteren belül több mint 70 méter. Jól megfigyelhető, hogy a meredek lejtő vékony talajában megkapaszkodó fák (Pl. tölgyek) magas koruk ellenére igen kis méretűek. A hegyoldalra felkúszó kőrakások látványa a régmúlt korok szőlőművelésének nyomai - a gazdák a szőlőskertjüket határoló mezsgyék mellé hordták egykor a kapálás közben felszínre került köveket. A hegyoldalon több kilátópont is található, ahonnan a Tettye és a környező területek látványa tárul a látogatók elé. A kert ezen részének meglátogatásához strapabíró lábbeli (túracipő, túraszandál, sportcipő) viselése ajánlott.

Okostelefon applikáció
A látogatók okostelefon alkalmazás segítségével a kertben megtalálható növények közül 50 faj fényképes ismertetését tanulmányozhatják, lényegre törő ismertetést olvashatnak a névadó Pintér Jánosról, valamint az arborétum történetéről és főbb jellemzőiről.