A múlt emlékeinek megőrzéséről 1945 után a mecseki bányászatban dolgozó vállalatok (Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Bányászati Aknamélyítő Vállalat) gondoskodtak.
Az 1950-es évektől a Mecsekben uránércet is bányásztak. A vállalatok a DGT egykori székházában (Pécs, Mária u.) létrehozták, és 1977-ben megnyitották a Pécsi Bányászati Gyűjteményt, amely 1982-től Mecseki Bányászati Múzeum névvel működött. Már a 20. század elején megfogant egy földalatti bemutató bányamakett (M=1:1) létrehozásának gondolata, amelynek megvalósítására 1981-ben került sor.
Egy ~400 m hosszú, ~1000 m2 alapterületű, 8-10 m mélységű pincerendszer felújításával hozták létre a bányászati kiállítóhelyet.
A Mecseki Bányászati Múzeumban szerszámok, műszerek, korabeli térképek, oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.
A város szívében lévő bánya a Káptalan utcából lépcsőn közelíthető meg.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az 1950-es évektől a Mecsekben uránércet is bányásztak. A vállalatok a DGT egykori székházában (Pécs, Mária u.) létrehozták, és 1977-ben megnyitották a Pécsi Bányászati Gyűjteményt, amely 1982-től Mecseki Bányászati Múzeum névvel működött. Már a 20. század elején megfogant egy földalatti bemutató bányamakett (M=1:1) létrehozásának gondolata, amelynek megvalósítására 1981-ben került sor.
Egy ~400 m hosszú, ~1000 m2 alapterületű, 8-10 m mélységű pincerendszer felújításával hozták létre a bányászati kiállítóhelyet.
A Mecseki Bányászati Múzeumban szerszámok, műszerek, korabeli térképek, oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.
A város szívében lévő bánya a Káptalan utcából lépcsőn közelíthető meg.