Jakováli Haszan-dzsámi és minaret

A magyarországi török építészet egyik remekműve a Jakováli Haszan-dzsámi. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt.

TÖRTÉNET
Az 1526-os mohácsi csatát követően Magyarország még nem került tartósan török megszállás alá. A Budára – a korabeli Magyarország székhelyére – is bevonuló, s az Alföld nagy részét végigpusztító török seregek ekkor még elhagyták hazánk területét. 1541-ben azonban végleg elesett Buda, és az ország majdnem másfél évszázadra az oszmán-török birodalom befolyása alá került. Buda eleste után két évvel, az 1543-ban tartott hadjárat során, a törökök elfoglalták Pécset is, amely csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A hódoltságban a törökök amellett, hogy gondoskodtak a megszállt területek katonai védelméről, meg kellett, hogy teremtsék a muszlim mindennapi élet kereteit is: védművek és katonai létesítmények mellett egymás után épültek a közösségi élet keretéül szolgáló épületek: karavánszerájok, árucsarnokok, iskolák, fürdők, kutak, dervisiskolák, s mindenekelőtt a muszlim vallásgyakorlat központjai, a mindennapi közös imádság szinterei, a mecsetek és a dzsámik. (Ez utóbbiakban a pénteki imát is el lehetett végezni.)
A Jakováli Hasszán pasa dzsámi alapítójának azonosítását az írott források alapján lehet megkísérelni. A Jakováli – jakovai – ragadványnév feltételezhetően Hasszán pasa származási helyére utal, amely vagy a Dráván túli Baranyában volt, magyarul Diakovár (mai neve: Djakovo). De nem kizárt, hogy a koszovói Djakonicáról van szó. Személye talán Hasszán kanizsai pasával azonosítható, akinek a családja sok szállal kötődött Pécshez.
Az alapító a pécsi Szigeti kapu előtt – az országút mentén – egy törökül küllijének nevezett épületegyüttest hozott létre. A dzsámihoz és a minarethez medresze (főiskola), dergáh (derviskolostor), illetve imáret (szegénykonyha) is tartozott. A kolostort a mevlevi dervisek – a rend alapítójának, Mevláná Dzsalál ad-Dín Rúmí követői, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a „keringő dervisek" – használták. Az épületkomplexum 1663-ban már biztosan állt.
A török hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították. Ez utóbbiban a török építészeti elemeket az 1950 – 1960-as évekbeli restauráláskor állították helyre. A dzsámi belsejében Mekka irányát (az imádkozás irányát) a mihráb-fülke jelöli, mellette a szószék (mineber), ahonnan a szónok elmondja a pénteki prédikációt. Imádkozás közben a hívek a mihráb, így Mekka felé fordulnak.

Napjainkban a Jakováli Haszan-dzsámi múzeum, ugyanakkor működő muszlim imahely is.

NYITVATARTÁS
Nyári nyitvatartás április 1-től október 31-ig: hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óráig, pénztárzárás 17.30-kor

Téli nyitvatartás: péntek, szombat, vasárnap 10.00-1600 óráig látogatható a kiállítás, pénztárzárás 16.00 órakor.
A többi napon a kiállítás csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Bejelentkezés a látogatás előtt min. 24 órával, a +36 20 400 9301 telefonszámon.