Ráday-kastély

Ráday Gedeon a politikai élettől és az udvartól tudatosan távol tartotta magát, ám az üldözött protestánsok érdekében állhatatosan harcolt. Puritán életet élt, amelyen azt követően sem változtatott, hogy élete végén fával együtt bárói és grófi címet kapott. Idős korára ifjúi lelkesedéssel támogatta az új nemzedéket, Kazinczyt, Batsányit és társaikat. Részt vett folyóiratuk, a „Magyar Múzeum” szerkesztésében, kritikusuk, tanácsadójuk, írótársuk volt.

KASTÉLYTÖRTÉNET
Ráday Pál 1722 és 1730 között építtette meg kúriát, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. A termeket díszítő freskók nagy része Scherwitz Mátyás munkája, születési idejük az 1766 és 1771 közötti időszakra tehető.

Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett „Képesház”, melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek, vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb, gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is.

A kastély földszinti termei közül a nagykönyvtár mennyezetfestése különleges. A terem boltozatát négy, tardosi vörösmárvány oszlop tartja és osztja kilenc részre. Ráday Gedeon kívánságára e mezőkbe kerültek a különböző tudományokhoz kapcsolódó, görög és római mitológiai alakok. A boltozatot festett korlát keretezi, amelyen amorettek ülnek, kezükben a kastély könyvtárának gyűjteményéből megmintázott könyveket tartják.

A kastély emeletének egyik legszebb helyisége a díszterem, falán és mennyezetén Ovidius Átváltozásainak tizenöt erkölcsi intelmét ábrázolják a festett falképek. Ezek mintájául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik kötetéből választotta ki a képeket, s tanulságokat tartalmazó feliratokkal látta el valamennyit.

A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A 34 arckép a Habsburg uralkodóház XVIII. századi tagjait ábrázolta. A festmények közül ma már egyetlen egy sem látható. A falképek azonban megmaradtak: a boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható. E freskók a kastély belső dekorációi közül a legutolsó szakaszban, vélhetően 1772 után készültek.

A királyi szalon, vagy más néven biliárdszoba görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló freskói a tűzvészben és a kastély kórházzá alakítása közben szinte teljesen elpusztultak. Ám ez a helyiség is tartogat érdekességet: a boltozat alapvakolatán látható a hajdani freskó vörös és fekete színű előrajza, amely festészettechnikai szempontból egyedülálló.

A kastély oldalszárnyában a Herkules-szoba feltárása zajlik. Herkules tizenkét tettének történetét ábrázolja a falképsorozat. Péceli tartózkodásai idején ebben a szobában lakott Kazinczy Ferenc, itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban.

A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több, mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, amely így a Kelecsényi család birtokába került, s a XX. század elejéig nem igen használták. Csak az 1920-as években végeztettek rajta nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet államosítottak. A kastély eredeti bútor-, kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött.