Cserteri várrom

Egy 1265-ös keltezésű adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínűleg nem állt. A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett, mert a Kacsics birtokhoz tartozó Szőllős várának megtámadásában - 1290 körül - Ágasvár és Hasznos urai is részt vettek. A középkor során a Rátót nemzetséghez tartozó Pásztói család volt a birtokosa.

A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerősítéséről rendelkeztek. Nem volt jelentős vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett. 1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé. 1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület, ásatást még nem végeztek benne.

A hosszúkás, belsőtornyos vár alaprajza az erősen romos állapot miatt pontosan nem állapítható meg. Magját az ötszöges öregtorony falmaradványai képezik, ezt falszoros veszi körül. A belső várhoz palotaszárny is tartozott, ennek falai a keleti oldalon még ma is állnak. A belső vár védelmi rendszeréhez tartozott egy vastagfalú négyzetes torony is, amely ma falomladékkal erősen fel van töltve.

A vár a Gombás tető 333 méter magas, sziklás oldalú gerincnyúlványán áll, a gerinc felől védelmet biztosít nyakárok még feltöltődött állapotában is felismerhető.