Parád látnivalói
Asztalos Johák kiállítóterem
A fafaragó mester hagyatékának egy részét az önkormányzat 2006-ban vásárolta meg, és ekkor nyílt meg a jelenlegi kiállítás is.
A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve. Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni.
Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Johák emlékét megérdemelt tisztelet övezi, hiszen még életében igyekezett alkotásait együtt tartani.
A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy a palóc életnek emléket állítson fába vésve. Gyermekként gyakran járt a szüleivel summásnak a Dunántúlra. Ott találkozott csikósokkal, gulyásokkal, juhászokkal, akiknek ruházatát, használati eszközeit jól emlékezetébe véste. Tőlük tanult meg pásztorbotot, ostornyelet faragni, díszeket rávésni.
Az apróbb tárgyak faragása után érezte úgy, hogy életfeladata a palóc élet és a betyárvilág legendáinak megörökítése életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, mely a Nemzeti Galériában is ki volt állítva; továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja; Rózsa Sándor – az Alföld betyárja; Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja). Ezen alakok kifaragása csodálatra méltó akaraterőről, türelemről, fantáziáról tanúskodnak.
II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített díjnyertes alkotása, a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig -, és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Johák emlékét megérdemelt tisztelet övezi, hiszen még életében igyekezett alkotásait együtt tartani.
További keresési lehetőségek