Körmösdvár

Papkeszitől keletre a temetőtől kb. 1,5 kilométerre a Séd-patakhoz közel emelkedő Kalapvár-tetőn található a vár.

Papkeszi területén a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek le róluk kapta a helységnév a "keszi" utótagját, az első birtokosáról a veszprémi káptalanról pedig a "Pap" előtagját. Hivatalos oklevelek először 1082-ben említik Kezy néven, a XV. század második felében már Papkezy a neve a településnek. A Körmösdvár minden valószínűség szerint azonos a Papkeszi 1352. évi határjárásakor említett Kurmusd nevű várral ("locum castri, quod olim et nunc Kurmusd...vocatur"). A XVI. században megszállta a török, a XVII. század közepén pedig "az erdélyi hadak által hányatott" földvárnak említik.

A kettős sáncrendszerű várat a dombvonulattól mély árok választja el. 1935-ben Rhé Gy. kisebb ásatást végzett, felmérési vázlatokat készített a sánc keresztmetszetéről és alaprajzáról. Kb. 6x6 méteres szelvényét a földvár közepén mélyítette le, ebben korábbi ásatás nyomát, egy kisebb üreget és egy 180 centiméter átmérőjű és kb. 280 centiméter mély gabonatartó vermet észlelt. Kb. 30 darab középkori edénytöredéket gyűjtött a szelvényben és a felszínen, s egy középkori, feliratos (?) ezüstgyűrűt. 1964-es terepbejárás során Árpád-kori fogaskerék-technikás oldaltöredékeket és későközépkori edényperemeket találtak.