Zsörk

Ott, ahol a Bakony északi széle méltóságteljesen simul bele a Kisalföld keleti medencéjébe. Ott, ahol egykoron élet volt, mára már szinte semmi sem maradt. Csak pár madár, néhány gyógynövény és 360 gyümölcsfa. Ez egy szellemfalu az erdő közepén.

Zsörkre hivatalosan nem vezetnek utak. Az egykori települést a turistajelzések is messze elkerülik. Már 1249-ben említést tettek róla, amikor a karakói várjobbágyok kezére került a terület. Különleges falva ez Magyarországnak, mert az idők folyamán többször is teljesen kihalt. Így volt ez 1531-ben, amikor még nem szállta meg Magyarországot a török. Ennek ellenére ebben az évben, amikor egyébként megalapításra került a Pápai Református Kollégium, Zsörk elnéptelenedett. Aztán a 18. századra visszajöttek az emberek, s az Esterházy család felügyelete alatt elkezdték a föld művelését, a szőlő telepítését és annak gondozását.

Zsörk utolsó lakója egy idős néni volt, aki alig több mint harminc éve hagyta itt az árnyékvilágot. Az elnéptelenedés egyik fő oka, hogy korábban sem Pápateszér, sem Bakonyszücs felé nem épült ki aszfaltozott út, s az erdők ölelésében, a dombtetőn megbúvó parányi kis falu így sosem kapcsolódhatott össze a szomszédos településekkel. Jelenleg már csak a pusztulás és a reménytelenség jegyei tűnnek fel mindenütt.

A templom állapota viszont mindezeknek szöges ellentéte. A misztikumba süllyedő egykori falu különös mementója ez. Keletkezésének történetéről gyakorlatilag semmit sem lehet tudni. Egyes források szerint 1813 körül épülhetett. Erre utal az is, hogy egy 1784-ből származó hadászati térképen még semmi nyomát nem lelni a szőlődombon álló istenházának. A templomot Szent István király tiszteletére emelték. Amikor a bejáratához léptem, kissé meglepve láttam az ajtóra tett vaskos láncot és lakatot. Zsörkön, a nem létező faluban, ez az egyetlen olyan épület, amelyet zárva talál a látogató. A Szent Istvánról elnevezett zsörki kápolna mára nyári zarándokhelyszín lett. Minden év augusztus 20-án istentiszteletet tartanak itt, amelyre szép számmal jönnek a környékbeliek a szomszédos Bakonykoppányról, Bakonyszücsből és Pápateszérről is. A harangját Pápateszérre vitték, ott őrzik. Nem szerették volna megélni, hogy a fémgyűjtők ezt is ellopják.

A két megmaradt zsörki ház egyikében két ott felejtett szék, egy asztal és egy borosüveg jelzi az ember nyomait. A sárga épület belső szobájában erős keresztgerendák tartják a mennyezetet. Az egykori szőlőtőkéket már teljesen benőtte a gaz. Az egykori falu közepe falé haladva a tér kiszélesedik, a fák is átadják a helyet a rétnek, amely - minden bizonnyal - valamikor Zsörk központja lehetett. A tér mögötti bozótos erdőség már csak romokat rejt, de az jól látszik, hogy a nagy, széles terület két oldalán húzódhatott a falu alsó és felső utcája.