Szent István vértanú templom

A barokk templom építése Fellner Jakab tervei szerint 1774-ben kezdődött. A falképek Franz Anton Maulbertsch alkotásai, a főoltár Grossman József, az oltárkép Hubert Maurer munkája.

A római katolikus plébániatemplomot Esterházy Károly építtette. A munkát 1774-ben kezdték meg, 1780-ban bekövetkezett haláláig Fellner Jakab dolgozott rajta, ő készítette a terveket. Halála után Grossmann József irányította az építést, de 1785-ben ő is meghalt. A templomot 1786-ban fejezték be.

A hatalmas templom a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: 42x22 méter, tornyai 71 méter magasak. A timpanonban az Esterházy püspöki címer látható. A két homlokzati torony között Szent István vértanú nagyméretű szobra áll.

A hajót három lapos kupola fedi, melyeket Maulbertsch Szent István vértanú életét ábrázoló freskókkal díszített. A főoltár Grossmann József munkája: az oltárképet Hubert Maurer festette: Szent István megkövezését ábrázolja. A főoltár szobrait Prokop Fülöp készítette carrarai márványból. Ugyanő faragta a régi gyóntatószékeket, a keresztelőkutat és a szószéket. A kórus és a sekrestye freskói szintén Maulbertsch munkái. A falakon lévő terrakotta stációkat Cziráki Lajos készítette. A nagytemplom alatt lévő kriptában nyugszik az Esterházy család több tagja és néhány pápai polgár.