Paks látnivalói
Városi Múzeum
Régiségtár
A víz közelsége minden település kialakulásában fontos szerepet játszott, nem véletlen, hogy Paks környéke már a legkorábbi időszakokban benépesült. Ennek köszönhető egy bronzkori település kialakulása is a dunakömlődi Sánchegyen. A magaslat védelmi szerepét azonban nem csak ők ismerték fel, ide építették a rómaiak is erődjüket, mely Pannonia provincia határát védő erősségek egyike volt. Az antik nevén Lussonium-ként ismert segédcsapati tábor közel 400 éven át teljesítette funkcióját. A rómaiak távozása után még a népvándorlás időszakában laktak a Sánchegyen, utánuk azonban már csupán Bottyán generális használta ki a terület katonai adottságait a 18. században.
A kiállítás nagy része ennek a dombnak a történetét meséli el, kisebb részében pedig Paks történetével foglalkozik.
Emléktér
Az Emléktérben Paks 19. századig tartó története elevenedik meg, melyet 6 helyiségben mutatunk be. A török kiűzése után az új betelepülők, a régi lakosok és a közbirtokos nemesség együtt adta a város új arculatát. Világukat korabeli tárgyak, térképek, dokumentumok és korhűen berendezett szobák idézik fel abban a kúriában, ahol a Szeniczey-családnál többször vendégeskedő Deák Ferenc is megfordult.
A felidézett képet számítógépen megjelenített animációk és játékok egészítik ki.
Dunatár
A Régiségtárban és az Emléktérben eddig kialakult kép a Dunatár megtekintésével válik teljessé. Egy-egy „dobozba” foglalva 10 témában kap átfogó képet a látogató az élelemszerzéstől az ártéri gazdálkodáson át a Dunában való mosásig a folyó és az ember kapcsolatáról. Ezt egészíti ki a Duna változásainak térképes megjelenítése, valamint a folyó és az ártér gazdag állat- és növényvilágának bemutatása számítógépes játékok segítségével.
A paksi löszfal
Paks északi részén, a Sánchegy tövében 1894-1995-ben épült meg a Paksi Gőztéglagyár. A téglagyártás során a nyersanyag bányászata fokozatosan tárta fel azokat az üledékeket, amelyek a földtörténeti múltunk közel egy millió éves eseményeit őrzik. A feltárt üledékek első tudományos ismertetésétől (1934), szinte folyamatos volt a kutatók jelenléte, s ennek köszönhetően a paksi löszfal az egyik legjobban tanulmányozott pleisztocén szelvény Közép-Európában. A kiállítás a változatos klímaviszonyok során képződött löszök és fosszilis talajok, illetve az azokban előforduló ősmaradványok segítségével igyekszik a látogatót megismertetni azokkal az eseményekkel, amelyek jelenlegi természeti környezetünk kialakulására is hatottak. A tárlat úgy épül fel, hogy a különböző háttérismeretekkel rendelkező múzeumlátogató is megtalálja az érdeklődési körének megfelelő információkat.
A víz közelsége minden település kialakulásában fontos szerepet játszott, nem véletlen, hogy Paks környéke már a legkorábbi időszakokban benépesült. Ennek köszönhető egy bronzkori település kialakulása is a dunakömlődi Sánchegyen. A magaslat védelmi szerepét azonban nem csak ők ismerték fel, ide építették a rómaiak is erődjüket, mely Pannonia provincia határát védő erősségek egyike volt. Az antik nevén Lussonium-ként ismert segédcsapati tábor közel 400 éven át teljesítette funkcióját. A rómaiak távozása után még a népvándorlás időszakában laktak a Sánchegyen, utánuk azonban már csupán Bottyán generális használta ki a terület katonai adottságait a 18. században.
A kiállítás nagy része ennek a dombnak a történetét meséli el, kisebb részében pedig Paks történetével foglalkozik.
Emléktér
Az Emléktérben Paks 19. századig tartó története elevenedik meg, melyet 6 helyiségben mutatunk be. A török kiűzése után az új betelepülők, a régi lakosok és a közbirtokos nemesség együtt adta a város új arculatát. Világukat korabeli tárgyak, térképek, dokumentumok és korhűen berendezett szobák idézik fel abban a kúriában, ahol a Szeniczey-családnál többször vendégeskedő Deák Ferenc is megfordult.
A felidézett képet számítógépen megjelenített animációk és játékok egészítik ki.
Dunatár
A Régiségtárban és az Emléktérben eddig kialakult kép a Dunatár megtekintésével válik teljessé. Egy-egy „dobozba” foglalva 10 témában kap átfogó képet a látogató az élelemszerzéstől az ártéri gazdálkodáson át a Dunában való mosásig a folyó és az ember kapcsolatáról. Ezt egészíti ki a Duna változásainak térképes megjelenítése, valamint a folyó és az ártér gazdag állat- és növényvilágának bemutatása számítógépes játékok segítségével.
A paksi löszfal
Paks északi részén, a Sánchegy tövében 1894-1995-ben épült meg a Paksi Gőztéglagyár. A téglagyártás során a nyersanyag bányászata fokozatosan tárta fel azokat az üledékeket, amelyek a földtörténeti múltunk közel egy millió éves eseményeit őrzik. A feltárt üledékek első tudományos ismertetésétől (1934), szinte folyamatos volt a kutatók jelenléte, s ennek köszönhetően a paksi löszfal az egyik legjobban tanulmányozott pleisztocén szelvény Közép-Európában. A kiállítás a változatos klímaviszonyok során képződött löszök és fosszilis talajok, illetve az azokban előforduló ősmaradványok segítségével igyekszik a látogatót megismertetni azokkal az eseményekkel, amelyek jelenlegi természeti környezetünk kialakulására is hatottak. A tárlat úgy épül fel, hogy a különböző háttérismeretekkel rendelkező múzeumlátogató is megtalálja az érdeklődési körének megfelelő információkat.
További keresési lehetőségek