Ozora a 20. század első felében a környező vidék egyik helyi központjaként működött, vásárok és ünnepek alkalmával nyüzsgő, sokszínű élet folyt itt. A Nagyvendéglő vagy Nagykocsma a település egyik nevezetes intézménye volt. Jelentőségét kulturális vonatkozásai is kiemelik - a magyar irodalom két neves alakjának, Petőfi Sándornak és Illyés Gyulának a neve fűződik az épülethez.
A fiatal, lánglelkű költő vándorszínész éveiben - 1841. július 31-én - először az e vendéglőben kialakított színpadon aratott kétes sikert Gvadányi József A peleskei nótárius című darabjában. E kalandját később egy versében is (Levél egy színész barátomhoz) megénekelte.
Illyés Gyula, aki a közeli puszták egyikén született, gyermekkori emlékek sokaságát őrizte az 1910-es évek Ozorájáról. A Nagyvendéglő évtizedeken keresztül családjának - előbb apai nagybátyjának, Raisz Károlynak, majd nővérének, Illés Klárának - tulajdonában volt, így rokoni látogatásokon és később már íróként is visszajárt ide anyagot gyűjteni.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A fiatal, lánglelkű költő vándorszínész éveiben - 1841. július 31-én - először az e vendéglőben kialakított színpadon aratott kétes sikert Gvadányi József A peleskei nótárius című darabjában. E kalandját később egy versében is (Levél egy színész barátomhoz) megénekelte.
Illyés Gyula, aki a közeli puszták egyikén született, gyermekkori emlékek sokaságát őrizte az 1910-es évek Ozorájáról. A Nagyvendéglő évtizedeken keresztül családjának - előbb apai nagybátyjának, Raisz Károlynak, majd nővérének, Illés Klárának - tulajdonában volt, így rokoni látogatásokon és később már íróként is visszajárt ide anyagot gyűjteni.