Evangélikus templom

Hogy miért csak a XX. század elején épült ez a templom, arra hajdani századok adnak magyarázatot. A Pálmai Lajos lelkész által összeállított, 1927-es évkönyvben a következő olvasható:
" ... a reformáció hajnalán hosszú időn át önálló, nagy evangélikus gyülekezet volt Öttevényen templommal, iskolával, lelkésszel,tanítóval. 1634-ben vették el erőszakkal templomunkat. Ez az esztendő halálos döfést mért a Szigetköz evangélikus gyülekezeteire. Öt gyülekezetet semmisített meg. A többiek teljesen elpusztultak. Ahol valamikor evangélikus templom állott, ott ma hírmagnak sincs evangélikus ember. Ki gondol ma Hédervár, Remete, Lipót, Ásvány, Szentpálban arra, hogy ezek valamikor jóformán színtiszta evangélikus községek voltak. Az öttevényiek a szent maradék. Ők tartottak ki egyedül. Évszázados vágy lobog bennük. Siratják, mint zsidó az elvett templomot. "

Győr megyében, a megosztott templomban is igyekeztek az evangélikus és református lelkészek tevékenységükben megakadályozni. Az evangélikus lelkésznek nem engedélyezték a betegek vigasztalását, az úrvacsora osztását. Társadalmi nyomás nehezedett még a céhek evangélikus tagjaira is. Erre az időre esik az öttevényi templom elfoglalása. I Lipót uralkodása alatt - 1671-72-ben - felszámolták az igen kicsi imaházakat is. 80 lelkészt űztek el a falvakból. Az öttevényieknek hitükért való küzdelme folytatódott.

Az évszázadok múlásával az evangélikus családok utódokat neveltek ,akik őrizték elődeik erős hitét. Nem mondtak el arról, hogy közösségüknek templomot emeljenek. A XX. század elején, 1907-ben Gyurátz Ferenc püspök meglátogatta az öttevényi gyülekezetet. A Földváry kastélyban látták vendégül. Földváry Miklósné lelkesen fogadta a templomépítés gondolatát,amely ekkor még meghiúsult.

A megindult mozgalom nem volt elég erős. Az 1914-ben bekövetkezett világháború ,a trianoni békediktátum az ország súlyos gazdasági helyzete egy időre visszafogta a templom építés tervét. De nem túl hosszú ideig. 1928-ban sem valósult meg az építés: telket kellett szerezni hozzá. Végül özv. Kiss Károlyné – néhai Lumnitzer Mihály volt evangélikus egyházfelügyelő lánya- adott kedvező feltételekkel telket.

1929. április 22-én történik az első kapavágás, május 5-én pedig az ünnepélyes alapkőletétel.