A település központjában magasodik Osztopán 1788-ban épült Szent Mihály tiszteletére szentelt, barokk stílusú temploma. Bár hatalmas fák közé rejtőzik, tornya kikandikál a lombok közül. Egy kis szigeten áll a közutak kereszteződésében. A főutca felőli kerítése előtt pompás sziklakert épült, tele örökzöldekkel és virágokkal. Az épületnek ezen az oldalán áll az első és második világháborús emlékmű is. A krónikák szerint már a 13-14. században is volt temploma a községnek, ami akkortájt a térség katolikus központjának számított.
Az épület a mai formáját 1902-ben nyerte el. Az udvarban egy feszületet, arrébb pedig egy Szentháromság szobrot láthatunk. A belső teret vastag tölgyfaajtók választják el a külvilágtól. De amint belépünk a terembe valóságos csoda tárul elénk. Sárga fényben tündöklik a főhajó az üvegablakoknak köszönhetően. Az oltárképen Szent Mihály festménye látható. Mellette két oldalt egy-egy színes üvegmozaik ablakon szűrődik be a fény. A jobboldali Magyar György és neje ajándéka, míg a másik a Svastits testvérek jóvoltából került a templomba, mindkettő 1904-ben. A mennyezetet gyönyörű freskók díszítik Lezkovszky György képeivel. Érdekesség, hogy ő festette a kaposvári székesegyház freskóit is. Többek között Szent Imre, Szent István, Szent Gellért és Boldog Gizella látható a mennyezeti portrékon. A kereszthajó érdekessége, hogy a mennyezet mintázata tükörszimmetrikus. A falakon számos kegytárgy és szobor látható. Talán a legrégebbi az a kőből faragott keresztelőkút, amit még ma is használnak.Egy keskeny lépcső vezet fel a templom orgonájához, amely ma is működik. Pécsen gyártották Leonyik J. és Kész Ernő műhelyében. A templom egyébként a kor számos neves egyházi képző- és iparművészének a keze munkáját őrzi. Mindez azt mutatja, hogy az 1902-es felújításakor igen népszerű vallási központ lehetett Osztopán, különben nem kapott volna ekkora figyelmet. Kétségkívül szerepet játszott azonban az is, hogy a magas állami beosztásban lévő Talliánok székhelye is ebben a községben volt.
A toronyban három harang kongatja naponta a delet. A két nagyobbat 1923-ban újra kellett önteni, mivel az eredetieket ágyúnak elvitték. Csak az 1700-as évek vége felé készített kisharang maradt a helyén a világégések idejére is. A miséket minden vasárnap, 10 órakor, valamint rendkívüli eseményekkor - ünnepek, keresztelő, esküvő, temetés - tartják. A búcsút, szeptember 29.-hez közelebb eső vasárnapon, Mihály napján rendezik.
A templommal szemben az utca másik oldalán áll a katolikus plébánia, ahonnan Sudár János plébános látja el Osztopán és a környező öt település, Bodrog, Kürtöspuszta, Somogyjád, Edde és Alsóbogát katolikus híveinek egyházi szolgálatát is. Az érdeklődőknek pedig szívesen megmutatja a templomot. Az örökzöldekkel tarkított udvar túlsó felén egy újabb volt egyházi épület, az egykori katolikus iskola van. Jelenleg itt az önkormányzat szolgálati lakásai üzemelnek. A templom, a templomkert növényzete, a kertben található Szentháromság-szobor és a római katolikus plébánia helyi védettséget élvez.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az épület a mai formáját 1902-ben nyerte el. Az udvarban egy feszületet, arrébb pedig egy Szentháromság szobrot láthatunk. A belső teret vastag tölgyfaajtók választják el a külvilágtól. De amint belépünk a terembe valóságos csoda tárul elénk. Sárga fényben tündöklik a főhajó az üvegablakoknak köszönhetően. Az oltárképen Szent Mihály festménye látható. Mellette két oldalt egy-egy színes üvegmozaik ablakon szűrődik be a fény. A jobboldali Magyar György és neje ajándéka, míg a másik a Svastits testvérek jóvoltából került a templomba, mindkettő 1904-ben. A mennyezetet gyönyörű freskók díszítik Lezkovszky György képeivel. Érdekesség, hogy ő festette a kaposvári székesegyház freskóit is. Többek között Szent Imre, Szent István, Szent Gellért és Boldog Gizella látható a mennyezeti portrékon. A kereszthajó érdekessége, hogy a mennyezet mintázata tükörszimmetrikus. A falakon számos kegytárgy és szobor látható. Talán a legrégebbi az a kőből faragott keresztelőkút, amit még ma is használnak.Egy keskeny lépcső vezet fel a templom orgonájához, amely ma is működik. Pécsen gyártották Leonyik J. és Kész Ernő műhelyében. A templom egyébként a kor számos neves egyházi képző- és iparművészének a keze munkáját őrzi. Mindez azt mutatja, hogy az 1902-es felújításakor igen népszerű vallási központ lehetett Osztopán, különben nem kapott volna ekkora figyelmet. Kétségkívül szerepet játszott azonban az is, hogy a magas állami beosztásban lévő Talliánok székhelye is ebben a községben volt.
A toronyban három harang kongatja naponta a delet. A két nagyobbat 1923-ban újra kellett önteni, mivel az eredetieket ágyúnak elvitték. Csak az 1700-as évek vége felé készített kisharang maradt a helyén a világégések idejére is. A miséket minden vasárnap, 10 órakor, valamint rendkívüli eseményekkor - ünnepek, keresztelő, esküvő, temetés - tartják. A búcsút, szeptember 29.-hez közelebb eső vasárnapon, Mihály napján rendezik.
A templommal szemben az utca másik oldalán áll a katolikus plébánia, ahonnan Sudár János plébános látja el Osztopán és a környező öt település, Bodrog, Kürtöspuszta, Somogyjád, Edde és Alsóbogát katolikus híveinek egyházi szolgálatát is. Az érdeklődőknek pedig szívesen megmutatja a templomot. Az örökzöldekkel tarkított udvar túlsó felén egy újabb volt egyházi épület, az egykori katolikus iskola van. Jelenleg itt az önkormányzat szolgálati lakásai üzemelnek. A templom, a templomkert növényzete, a kertben található Szentháromság-szobor és a római katolikus plébánia helyi védettséget élvez.