Római katolikus templom

A Nagyboldogasszonynak szentelt templomot az 1730-as években vették vissza az evangélikusoktól. Erre már 1719-ben tett kísérletet a kormányzat az alispánon keresztül, de akkor a helyi birtokosok még elkergették a foglalókat.

A 18. század első felében Kenyeri leányegyháza volt. 1774-ben lett önálló plébánia, akkortól a csöngei katolikus híveket is innen látták el. A korábbi templomot állítólag a 17. században alakították ki a kastélybeli kápolna felhasználásával. Romos szentélyét a 18. század közepén újították fel. 1777-ben bővítették hajóval, tornyot 1830-ban kapott.

Az épület egyhajós, a hajónál kisebb, egyenes záródású szentéllyel.
Északi oldalához sekrestyét építettek. A főhomlokzat előtt áll a négyszintes, órahelyes párkányú torony, rajta falazott gúlasisakkal. A hajó felett két, a szentély felett egy csehsüvegboltozat található. A szentély északi falába egy római kori feliratos követ építettek be. A déli oldalon álló gótikus stílusú, kőből faragott keresztelőmedencén ívelt pajzsban az Ostffy család szárnyas madárlábas címere látható. Mögötte a vakolatban felismerhető egy befalazott ajtó. A hajó déli falán található egy középkori befalazott ablakkáva, amely a hajó korábbi eredetét mutatja. A főoltár barokk stílusú képén Mária mennybemenetele látható (Schaller alkotása, 1731-ből). Mögötte is középkori faragványtöredékek vannak. A hajó elején álló orgonakarzatot három ív tartja. A szószék hangvetője empire stílusú, a keresztelőmedence vörösrézből készült.