Gerencsérvár romjai

A vár romjai a Vértes nyugati lábánál, az oroszlány-pusztavámi úttól keletre a Fekete-ér-patak mellett, erdős területen találhatók. 13 x 7m alapterületű toronyszerű épület, amely 18-29 m magas volt egykor. Két vagy három emeletes lehetett. Csák Ugrin építtette 1140 körül.

Várként emlegetik, valójában középkori főúri lakótorony volt. A kőből épült vastagfalú torony a várúr családja menedékéül szolgált. A birtokos nemes személyzetének jó része a környező falvakban lakott. Katonaság is szolgált az épületben, melynek falába emeletenként külön külön lezárható lépcsőt építettek.

Nevét a körülötte megtelepedő fazekasoktól, a gerencsérektől kapta. Valószínűleg a Vértes legrégebbi építménye. Első említése 1231 ből való. Csák Miklós, Ugrin érsek testvére, ekkor kelt végrendeletében Lőrincz fiár a hagyja. Két évszázadig volt királyi vadászterület, I.Lajos kedvelt vadászháza, melynek vonzerejét fokozta, a közeli halban gazdag Szépvíz- ér és Fekete- víz. 1346 és 1366 között több okiratot keltezett innen. 1366. december 6-án falai között tanácskoztak egy esetleges török elleni hadjáratról a Velencei köztársaság követeivel.

A XV. század közepe táján kapta meg a Rozgonyi család, 1446-ban már az övék. 1466-ban várként írtak róla, ekkor - a Rozgonyiak többi dunántúli várához hasonlóan - az Újlakiaké volt. 1490 után Újlaki Lőrinc Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődieknek adta át.

A vár későbbi sorsát nem ismerjük. Valószínű, hogy Székesfehérvár, majd Csókakő várának elfoglalása, tehát 1544 után pusztult el. Ma 2-3 m magas romjai, és a vizesárok nyoma még látható.