„VIHARSAROK NÉPE” – AZ OROSHÁZI NAGY GYULA TERÜLETI MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA
Az orosházi múzeum állandó kiállítása a múzeumépület emeletén található három helyiségben kapott helyet 2005-ben. A „Viharsarok népe” című tárlat – nevére rímelve – Orosháza és a múzeum gyűjtőterületéhez tartozó települések lakosainak, a Békési- és Csanádi-háton, valamint a Vásárhelyi-pusztán élők mindennapjaiba ad bepillantást az újkőkortól a XX. század végéig.
Bár a tárlat alapvetően a helytörténet időrendi vonalán haladva mutatja be a térség múltját, de a válogatott tárgyi anyag jó érzékkel domborítja ki a múzeum régészeti és néprajzi gyűjteményének gazdagságát, az őrzött értékek sokféleségét.
Az ásatások során napvilágra került leletanyag azt az időszakot idézi meg, amikor még nem voltak írásos források a térségről és annak népéről, a néprajzi emlékek pedig élettel töltik meg az írott történelemből ismert időszakok mindennapjait.
A három berendezett terem közül az első a neolitikumtól a harmadik Orosháza megszületésének időszakáig, a XVIII. századig mutatja be az egykorvolt ember életének néhány aspektusát: a mindennapi élet kellékeit, használati eszközöket, az életmódhoz köthető tárgyi emlékeket. A második szoba a XIX., míg a harmadik egység a XX. század történéseinek ide vágó vonatkozásait igyekszik megjeleníteni.
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK A VÁROSI KÉPTÁRBAN
Báthory Júlia (1901 – 2000) – üvegtervező művész
Orosháza 273. városalapítási ünnepségsorozatának részeként nyitották meg Báthory Júlia életművének kiállítását, mely azóta ingyenesen megtekinthető a Városi Képtár második emeleti kiállítótermében.
Boldizsár István (1897 Orosháza – 1984 Budapest) – festőművész
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, mestere Réti István volt. 1918 nyarán jutott el első ízben a nagybányai művésztelepre. Az 1918-19-es forradalmak idején a kecskeméti művésztelepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla irányítása mellett. 1919 őszén Nagybányára ment, ott alkotásait Thorma János korrigálta. 1924-től Budapesten telepedett meg, de nyaranként továbbra is járt Nagybányára festeni. Közben a rézkarcolást is megtanulta Kubinyi Sándor magániskolájában.
Első jelentős kiállítása Budapesten volt az Ernst Múzeumban. 1941-től 1949-ig alakrajzot tanított a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Az alkotói munkát haláláig folytatta, 1960-ban a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, 1979-ben szülővárosában, Orosházán állított ki, 1984-ben a pápai Helytörténeti Múzeumban rézkarcait mutatta be. Boldizsár István 1977-ben szülővárosának 36 festményt ajándékozott, ebből jött létre 1979-ben az orosházi Boldizsár István Képtár (anyaga).
Bolmányi Ferenc (1904 Léva – 1990) – festőművész
Békéscsabán végzett gimnáziumi tanulmányai után a Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél tanult szobrászatot és Magyar-Mannheimer Gusztávnál festészetet. A művészetek tanulmányozásával fejlesztette tudását. Külföldi tanulmányútjai során Jugoszláviában, Olaszországban, Münchenben, Bécsben dolgozott. Hazatérése után, 1927-ben Szentendrén bérelt műtermet és a szentendrei festők (Paizs Goebel Jenő, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Czóbel Béla) és mások társaságában festett. Itt festette 1933-tól a Fényváros-ciklus képeit, míg Nagymaroson, majd Budapesten készültek a Robin úr és társulata képciklus festményei. Festészetét az 1950-es évektől kezdve fokozatosan a nonfigurativitás, mindent színnel kifejezni akaró érzelmi erő jellemezte. Stílusát önmaga kozmikus realizmusnak nevezte.
Csáki-Maronyák József (1910 Orosháza – 2002) – Kossuth-Díjas festőművész
Egy nagycsaládos kéményseprő 13 gyermeke közül hetedik gyermekként látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányokat Budapesten folytatott a Műegyetemen, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1929-1934), itt Rudnay Gyula volt a mestere. Főiskolás évei alatt eljutott Bulgáriába, Párizsba, Münchenbe, friss diplomásként orosházi barátaival kerékpárral ment Nápolyba.
Az 1930-as évek közepén szülővárosában dolgozott (1934-1938), 1945-től a Török utcai Művészeti Gimnáziumban tanított, majd ő lett az iskola igazgatója. 1949-ben bekerült a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol alakrajzot tanított 1956-ig. 1956-tól önálló festőként, ahogy később mondták, szellemi szabadfoglalkozásúként alkotott. Életvitelszerűen Budapesten tartózkodott, nyaranként Tihanyban festett.
1930-tól kiállítóművész. Életképeket, tájképeket, csendéleteket, portrékat festett. Erőssége volt az arcképfestés és a kolorizmus, mestere volt a lélektani portrék megalkotásának. Megörökítette a tudományos és közélet jeles egyéniségeit, köztük a SOTE rektorait, Horthy Miklóst, kortárs művészek közül ábrázolta például Móricz Zsigmondot, Kodály Zoltánt. 1951-ben rendezték meg nagy portré kiállítását, amelyért 1952-ben megkapta a Kossuth-díj kitüntetést. Számos közgyűjteményben őrzik munkáit, köztük a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, sőt a torinói múzeum is vásárolt képeiből.
Emil Vitroel (1929-2001)– szobrászművész
1929-ben az Arad megyei Csermőn született. Művészi pályáján Soós József a Romániában élt világhírű szobrász indította el, akit élete végéig mesterének tekintett. A Bukaresti Képzőművészeti Főiskolát 1955-ben kitüntetéssel végezte. 2003-ban három fafaragványát ajándékozta az orosházi Városi Képtárnak. Szerette Orosházát. A sors úgy hozta, hogy egy nagy kiállítás után városunkban halt meg, hosszú betegség után.
Kass János (1927 Szeged-2010 Budapest) – grafikusművész
A Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként 1949-től 1951-igHincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.
Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Zürichben, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei. Több alkotását Orosháza városnak adományozta. A Városi Képtárban látható többek között az Ember tragédiája és a Hamlet című rézkarc sorozata.
Nicolas Muller (Müller Miklós) (1913 Orosháza – 2000 Spanyolország) – fotóművész
Kezdetben jogot és politikatudományt tanult, de érdekelték a művészetek és a szociofotózás. Mivel zsidó családban született, 25 éves korában Franciaországba menekült, ahol Brassaival és Capával dolgozott együtt. A 2. világháború kitörése után Portugáliába menekült, de letartóztatták és kiutasították. Ezután került a spanyol protektorátus alatti Marokkóba, ahol José Ortega y Gasset, a híres spanyol filozófus segített neki spanyol munkához jutni. Néhány év után az 1950-es évek végén kapott spanyol állampolgárságot.
Az 1970-es évek során az asztúriai Andrinba költözött, ahol Manuel Vicenttel szoros együttműködésben dolgozott. Több alkalommal hazalátogatott szülővárosába és számos fotót ajándékozott a Városi Képtárnak. Kiállítást is rendeztek ittneki, nem sokkal halála előtt.
Pap Gyula (1899 Orosháza – 1983) – festőművész
Gyermekéveit Orsován és Temesvárott töltötte, majd 1912-ben szüleivel Bécs környékére költöztek. 1914/15-ben beiratkozott a bécsi K. u. K. Graphische Lehr- und Versuchsanstalt grafikai intézetbe. 1917-ben behívták katonának, így tanulmányait meg kellett szakítania. 1920–1923 között Weimarban a Walter Gropius által vezetett Állami Bauhaus művészeti iskola fémműves szakának volt hallgatója. 1923-ban Johannes Itten tanárnak hívta meg Berlinben alapított új művésziskolájába, a Moderne Kunstschuléba, ahol egészen 1934-ig oktatott. 1933 körül Moholy-Nagy Lászlóval együttműködve reklámgrafikákat készített. 1934-ben Budapesten telepedett le, az 1930-as évek második felében a Goldberger Gyár textiltervezője lett. 1949–1962 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Felesége Haulisch Lenke művészettörténész, a művész halála után Pap Gyula számos alkotását adományozta a városnak.
További látnivalók a közelben
Szállások a közelben
Szerkesztőségi ajánlat
Báthori Várkastély és Panoptikum
A Báthori-család a XIV
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar
A Muskátli Vendéglő mellett lévő Kemencés Udvarban, az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencében való sütés-főzés eszközeit, edényeit láthatják
Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont
Az Egri Érseki Palota, Magyarország legnagyobb, jelenleg is működő főpapi rezidenciája
Budapest Retro Élményközpont
EGY ÉLMÉNYDÚS, INTERAKTÍV IDŐUTAZÁSRA HÍVUNK A BUDAPEST RETRO ÉLMÉNYKÖZPONTBA!
Gyere el és…
Balatoni Múzeum
A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen "hivatalos" múzeuma a "Magyar Tenger" természeti és kulturális értékeit tárja elénk
Bakonybéli Tájház
Bakonybéli Tájház - Egy módos bakonybéli gazda háza; A bakonyi indián játék
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája
Kemenes Vulkánpark
A Kemenes Vulkán Park az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását rejti
Bajor Gizi Színészmúzeum
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye
Unicum Ház (Zwack Múzeum)
Bizonyára hallott már II
Aquacinema Gyógy- és Wellnessfürdő
A nagy múltú gyógyfürdő 4,5 hektáros területen 4 termál medencével, 3 élmény medencével, úszó- és gyerek medencével rendelkezik
Cinemaqua Film- és Naturpark
A látogatók elképesztő filmes világba csöppennek, ha ellátogatnak Kisvárdára
Fülei Szoborpark - Mesepark
A Balaton és Székesfehérvár között, egy kis faluban, Fülén népesült be szobrokkal nem is olyan régen egy falu széli fás terület
Park Orosháza
A hányattatott sorsú Hotel Alföld helyén vadonatúj Főtér épült fel Orosháza központjában, melyet 2013-ban adtak át a helyiek és az ide látogatók nagy örömére
Szigethalmi Vadaspark
A Csepel-sziget egyetlen állatparkja 2014 augusztusában Szigethalmon nyitotta meg kapuit
Esztergomi Dzsami és Veprech-torony
A DZSÁMI
A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik
Ráckevei Hajómalom
A Ráckevei Hajómalom Magyarország utolsó hajómalmának, az ún
Folly Arborétum
Dédnagyapánk, Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett
Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó)
A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét
Salföldi kőtenger
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze
Kvarcitsziklák
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán
Bazalt utca tanösvény
A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét
A szeretet szobra
A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg
Nádasdy-kastély
A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót
Esterházy-kastély
Az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélya a béke minden áldásával megajándékozta lakóit
Kéz kilátó
A tenyerünkön hordozunk téged, Farkaskútvölgyben!
Egy újabb csoda, amiért érdemes eljönnöd hozzánk
Vadászati Múzeum (Grassalkovich-kastély)
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI
Vers utca
A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a „Vers utca” elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt
Tiszafás tanösvény
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik
Biatorbágyi kaptárkövek
A Kő-hegy déli oldalán kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik végig, az itt magasodó három sziklában összesen tíz sziklafülke található – közülük az egyik az ún
Kőtenger
A turisztikai irodalom kőtengernek is nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat
Emese Park
Az Emese Park egy Szent István-kori falut elevenít meg a főváros közelében, Szigethalmon
Bory-vár
BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre
Kiemelt szállás ajánlatok
Bazilika alatt Panzió
A "Bazilika" Panzió Esztergom város központjában, közvetlenül a Bazilika alatt található
Bonvital Wellness & Gastro Hotel Hévíz****superior
Hévíz négycsillagos, exkluzív kialakítású szállodája a belváros szívében, a Tófürdő szomszédságában található
Borbély Vendégház
A Borbély Vendégház a birtok központ része, a kóstoló pince fölött található, szőlőskertek ölelésében
Atlas Apartman Bükfürdő
Szolgáltatásainkkal a pihenésre vágyó vendégeink igényeit szeretnénk kielégíteni
Akác-tanya
Jó hangulat és otthonos környezet…
Az Akác-tanya a finn-magyar tulajdonban lévő Innatura Hungary Kft
Szőlőskert Vendégház
Szőlőskert vendégházunkat a falusi turizmus keretein belül működtetjük Vajtán a Termálfürdőtől 400 méterre
Arika Vendégház
A vendégház, mely egy szép polgári kúria, Gyulán a fürdőövezetben, a belvárosban található, igényesen berendezett, a felújított várfürdő és az egyedülálló téglavár teljes közelségében
Iskolakert Apartman
Felújított apartmanunk családok, kisebb baráti társaságok részére nyújt kényelmes pihenési lehetőséget a "bodrogparti Athén" városában
Hotel Gizella
Az első magyar királynéról elnevezett szállodánk Veszprém egyik legrégibb negyedében, már az Árpád-korban létező városrészben található
Hotel Residence Ózon Conference & Wellness Hotel
A Hotel Residence Ózon****superior Conference & Wellness Hotel Budapesttől csupán 80 km-re a Kékes lábánál Mátraházán, 710 méterre a tengerszint felett várja kedves vendégeit
Graefl-kastély
“SOHA NEM AKARSZ ELMENNI”
Egy élhető világot szeretnénk, igaz százéves falak között, de korunk emberének igényeihez igazítva
Hotel Lövér
Hétvégi kirándulást vagy családi pihenést tervez? Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
HOTEL LÖVÉR - természet és wellness harmóniában
A szálloda a csend és nyugalom szigete, gyönyörű zöld környezetben a Soproni Természetvédelmi Terület közepén, mely speciális szubalpin klímájával tökéletes hely a szabadtéri sportok szerelmeseinek
JEKA „LÁSZLÓ” Ifjúsági Szálló
LÁSZLÓ házunk, ifjúsági szálláshelyünk Visegrád központjában helyezkedik el, így innen bármelyik visegrádi látnivaló gyalogosan elérhető
Tópart Cottage
A Cottage sokszínű hely, amely önmagában hordozza a családias hangulatot, igazán teljessé azonban a hozzánk érkező vendégek teszik
Dióliget
Talán Te is álmodozol Róla, hogy kiszállsz a mókuskerékből, kivonulsz a városból, életmódot váltasz és egy sokkal természet közelibb, vidéki légkörben éled a mindennapjaidat, ahol egészen más értékek válnak fontossá, mint amiben eddig léteztél
Várárok Apartman
Szeretettel várjuk önt és családját egész évben Gyula üdülõövezetében található új apartmanházunkban, ami a gyulai vár tövében, az egykori várárokban, a Várfürdõ fõbejáratától 150 méterre helyezkedik el, mindössze öt percnyi sétára a megújult belváros hangulatos teraszaitól és történelmi látványosságaitól
Az orosházi múzeum állandó kiállítása a múzeumépület emeletén található három helyiségben kapott helyet 2005-ben. A „Viharsarok népe” című tárlat – nevére rímelve – Orosháza és a múzeum gyűjtőterületéhez tartozó települések lakosainak, a Békési- és Csanádi-háton, valamint a Vásárhelyi-pusztán élők mindennapjaiba ad bepillantást az újkőkortól a XX. század végéig.
Bár a tárlat alapvetően a helytörténet időrendi vonalán haladva mutatja be a térség múltját, de a válogatott tárgyi anyag jó érzékkel domborítja ki a múzeum régészeti és néprajzi gyűjteményének gazdagságát, az őrzött értékek sokféleségét.
Az ásatások során napvilágra került leletanyag azt az időszakot idézi meg, amikor még nem voltak írásos források a térségről és annak népéről, a néprajzi emlékek pedig élettel töltik meg az írott történelemből ismert időszakok mindennapjait.
A három berendezett terem közül az első a neolitikumtól a harmadik Orosháza megszületésének időszakáig, a XVIII. századig mutatja be az egykorvolt ember életének néhány aspektusát: a mindennapi élet kellékeit, használati eszközöket, az életmódhoz köthető tárgyi emlékeket. A második szoba a XIX., míg a harmadik egység a XX. század történéseinek ide vágó vonatkozásait igyekszik megjeleníteni.
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK A VÁROSI KÉPTÁRBAN
Báthory Júlia (1901 – 2000) – üvegtervező művész
Orosháza 273. városalapítási ünnepségsorozatának részeként nyitották meg Báthory Júlia életművének kiállítását, mely azóta ingyenesen megtekinthető a Városi Képtár második emeleti kiállítótermében.
Boldizsár István (1897 Orosháza – 1984 Budapest) – festőművész
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott, mestere Réti István volt. 1918 nyarán jutott el első ízben a nagybányai művésztelepre. Az 1918-19-es forradalmak idején a kecskeméti művésztelepen dolgozott Iványi-Grünwald Béla irányítása mellett. 1919 őszén Nagybányára ment, ott alkotásait Thorma János korrigálta. 1924-től Budapesten telepedett meg, de nyaranként továbbra is járt Nagybányára festeni. Közben a rézkarcolást is megtanulta Kubinyi Sándor magániskolájában.
Első jelentős kiállítása Budapesten volt az Ernst Múzeumban. 1941-től 1949-ig alakrajzot tanított a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Az alkotói munkát haláláig folytatta, 1960-ban a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, 1979-ben szülővárosában, Orosházán állított ki, 1984-ben a pápai Helytörténeti Múzeumban rézkarcait mutatta be. Boldizsár István 1977-ben szülővárosának 36 festményt ajándékozott, ebből jött létre 1979-ben az orosházi Boldizsár István Képtár (anyaga).
Bolmányi Ferenc (1904 Léva – 1990) – festőművész
Békéscsabán végzett gimnáziumi tanulmányai után a Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél tanult szobrászatot és Magyar-Mannheimer Gusztávnál festészetet. A művészetek tanulmányozásával fejlesztette tudását. Külföldi tanulmányútjai során Jugoszláviában, Olaszországban, Münchenben, Bécsben dolgozott. Hazatérése után, 1927-ben Szentendrén bérelt műtermet és a szentendrei festők (Paizs Goebel Jenő, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Czóbel Béla) és mások társaságában festett. Itt festette 1933-tól a Fényváros-ciklus képeit, míg Nagymaroson, majd Budapesten készültek a Robin úr és társulata képciklus festményei. Festészetét az 1950-es évektől kezdve fokozatosan a nonfigurativitás, mindent színnel kifejezni akaró érzelmi erő jellemezte. Stílusát önmaga kozmikus realizmusnak nevezte.
Csáki-Maronyák József (1910 Orosháza – 2002) – Kossuth-Díjas festőművész
Egy nagycsaládos kéményseprő 13 gyermeke közül hetedik gyermekként látta meg a napvilágot. Felsőfokú tanulmányokat Budapesten folytatott a Műegyetemen, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1929-1934), itt Rudnay Gyula volt a mestere. Főiskolás évei alatt eljutott Bulgáriába, Párizsba, Münchenbe, friss diplomásként orosházi barátaival kerékpárral ment Nápolyba.
Az 1930-as évek közepén szülővárosában dolgozott (1934-1938), 1945-től a Török utcai Művészeti Gimnáziumban tanított, majd ő lett az iskola igazgatója. 1949-ben bekerült a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol alakrajzot tanított 1956-ig. 1956-tól önálló festőként, ahogy később mondták, szellemi szabadfoglalkozásúként alkotott. Életvitelszerűen Budapesten tartózkodott, nyaranként Tihanyban festett.
1930-tól kiállítóművész. Életképeket, tájképeket, csendéleteket, portrékat festett. Erőssége volt az arcképfestés és a kolorizmus, mestere volt a lélektani portrék megalkotásának. Megörökítette a tudományos és közélet jeles egyéniségeit, köztük a SOTE rektorait, Horthy Miklóst, kortárs művészek közül ábrázolta például Móricz Zsigmondot, Kodály Zoltánt. 1951-ben rendezték meg nagy portré kiállítását, amelyért 1952-ben megkapta a Kossuth-díj kitüntetést. Számos közgyűjteményben őrzik munkáit, köztük a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, sőt a torinói múzeum is vásárolt képeiből.
Emil Vitroel (1929-2001)– szobrászművész
1929-ben az Arad megyei Csermőn született. Művészi pályáján Soós József a Romániában élt világhírű szobrász indította el, akit élete végéig mesterének tekintett. A Bukaresti Képzőművészeti Főiskolát 1955-ben kitüntetéssel végezte. 2003-ban három fafaragványát ajándékozta az orosházi Városi Képtárnak. Szerette Orosházát. A sors úgy hozta, hogy egy nagy kiállítás után városunkban halt meg, hosszú betegség után.
Kass János (1927 Szeged-2010 Budapest) – grafikusművész
A Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként 1949-től 1951-igHincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.
Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Zürichben, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei. Több alkotását Orosháza városnak adományozta. A Városi Képtárban látható többek között az Ember tragédiája és a Hamlet című rézkarc sorozata.
Nicolas Muller (Müller Miklós) (1913 Orosháza – 2000 Spanyolország) – fotóművész
Kezdetben jogot és politikatudományt tanult, de érdekelték a művészetek és a szociofotózás. Mivel zsidó családban született, 25 éves korában Franciaországba menekült, ahol Brassaival és Capával dolgozott együtt. A 2. világháború kitörése után Portugáliába menekült, de letartóztatták és kiutasították. Ezután került a spanyol protektorátus alatti Marokkóba, ahol José Ortega y Gasset, a híres spanyol filozófus segített neki spanyol munkához jutni. Néhány év után az 1950-es évek végén kapott spanyol állampolgárságot.
Az 1970-es évek során az asztúriai Andrinba költözött, ahol Manuel Vicenttel szoros együttműködésben dolgozott. Több alkalommal hazalátogatott szülővárosába és számos fotót ajándékozott a Városi Képtárnak. Kiállítást is rendeztek ittneki, nem sokkal halála előtt.
Pap Gyula (1899 Orosháza – 1983) – festőművész
Gyermekéveit Orsován és Temesvárott töltötte, majd 1912-ben szüleivel Bécs környékére költöztek. 1914/15-ben beiratkozott a bécsi K. u. K. Graphische Lehr- und Versuchsanstalt grafikai intézetbe. 1917-ben behívták katonának, így tanulmányait meg kellett szakítania. 1920–1923 között Weimarban a Walter Gropius által vezetett Állami Bauhaus művészeti iskola fémműves szakának volt hallgatója. 1923-ban Johannes Itten tanárnak hívta meg Berlinben alapított új művésziskolájába, a Moderne Kunstschuléba, ahol egészen 1934-ig oktatott. 1933 körül Moholy-Nagy Lászlóval együttműködve reklámgrafikákat készített. 1934-ben Budapesten telepedett le, az 1930-as évek második felében a Goldberger Gyár textiltervezője lett. 1949–1962 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Felesége Haulisch Lenke művészettörténész, a művész halála után Pap Gyula számos alkotását adományozta a városnak.