Őriszentpéter látnivalói
Árpád-kori templom
Az őriszentpéteri katolikus templom pontos alapítási időpontját nem ismerjük, de a stíluskritikai megfontolások alapján a XIII. század második negyedére tehető.
A XIII. századi téglatemplom lényegében a mai hajóval és toronnyal volt azonos. Szentélye félköríves záródású volt, melynek ívét a padlózatnak az 1975-81-es régészeti kutatások utáni helyreállítása jelzi is. Az eredeti épületből maradt fenn a torony, a díszes déli kapu, az ablakok és a gazdagon ékesített párkányzat. A XV. században készült a jelenlegi szentély, északi falában a szentségházzal, és a kettős lépcsőzésű, pilléres kiugrású diadalív.
A török előrenyomulásával a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. 1570 körül az Őrség népe földesurait, a Batthyányakat követve református hitre tért át. A freskókat Őriszentpéteren is lemeszelték, s helyükre, a belső falakra a Károli Gáspár-féle bibliafordításból való idézetek kerültek.
A templom 1732-es visszakerülését a római egyházhoz barokk stílusú belső átalakítás követte.
A XIII. századi téglatemplom lényegében a mai hajóval és toronnyal volt azonos. Szentélye félköríves záródású volt, melynek ívét a padlózatnak az 1975-81-es régészeti kutatások utáni helyreállítása jelzi is. Az eredeti épületből maradt fenn a torony, a díszes déli kapu, az ablakok és a gazdagon ékesített párkányzat. A XV. században készült a jelenlegi szentély, északi falában a szentségházzal, és a kettős lépcsőzésű, pilléres kiugrású diadalív.
A török előrenyomulásával a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. 1570 körül az Őrség népe földesurait, a Batthyányakat követve református hitre tért át. A freskókat Őriszentpéteren is lemeszelték, s helyükre, a belső falakra a Károli Gáspár-féle bibliafordításból való idézetek kerültek.
A templom 1732-es visszakerülését a római egyházhoz barokk stílusú belső átalakítás követte.
További keresési lehetőségek