Olaszliszka látnivalói
Katolikus templom
A Római katolikus templom 1320-ban gótikus stílusban épült Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom hajója barokk boltozatát 1634-ben kapta.
Legősibb része a torony, amely katonai őrtoronynak épült. Az erkély magasságában kandalló van: itt tanyáztak a katonák, akik kötélhágcsón jutottak fel. Az erkély fölött a torony kezdetben sisakos volt azonban az 1830-as években egy dühöngő orkán a sisakot ledöntötte a nem messze lévő Bodrogba. A sisak helyére csonka tornyot építettek eklektikus stílusban, melynek tetején négy oldalról, kiemelkedõ oszlopok vannak, miáltal az egész torony egy várszerű építményhez hasonlít.
A templom hajója barokk boltozatát 1634-ben kapta. Az első kupola a magyar szenteket ábrázolja, a második a Szent háromságé és a négy Evangélistáé, a harmadik Mária mennybemenetele. 1971-ben az Országos Műemlékvédő Bizottság kiemelt műemlékké nyilvánította. A katolikus egyház minden év augusztus 15-én Nagyboldogasszony tiszteletére búcsút tart.
1772-ben kirabolták a templomot, az egyházi kegyszereket a rablók a Bodrogba rejtették. A legenda szerint a súlyos aranyból készült tárgyak felemelkedtek a víz tetejére. Ennek emlékére a sekrestye falába egy kőkeresztet illesztettek azzal a felírással, hogy midőn a templomot az 1772. évben a tolvajok kirabolták s a templomból lopott tárgyakkal a Bodrog folyón keresztül menekülve, azt a folyó közepén elejtették.
Legősibb része a torony, amely katonai őrtoronynak épült. Az erkély magasságában kandalló van: itt tanyáztak a katonák, akik kötélhágcsón jutottak fel. Az erkély fölött a torony kezdetben sisakos volt azonban az 1830-as években egy dühöngő orkán a sisakot ledöntötte a nem messze lévő Bodrogba. A sisak helyére csonka tornyot építettek eklektikus stílusban, melynek tetején négy oldalról, kiemelkedõ oszlopok vannak, miáltal az egész torony egy várszerű építményhez hasonlít.
A templom hajója barokk boltozatát 1634-ben kapta. Az első kupola a magyar szenteket ábrázolja, a második a Szent háromságé és a négy Evangélistáé, a harmadik Mária mennybemenetele. 1971-ben az Országos Műemlékvédő Bizottság kiemelt műemlékké nyilvánította. A katolikus egyház minden év augusztus 15-én Nagyboldogasszony tiszteletére búcsút tart.
1772-ben kirabolták a templomot, az egyházi kegyszereket a rablók a Bodrogba rejtették. A legenda szerint a súlyos aranyból készült tárgyak felemelkedtek a víz tetejére. Ennek emlékére a sekrestye falába egy kőkeresztet illesztettek azzal a felírással, hogy midőn a templomot az 1772. évben a tolvajok kirabolták s a templomból lopott tárgyakkal a Bodrog folyón keresztül menekülve, azt a folyó közepén elejtették.
További keresési lehetőségek